A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a fogyasztói árak márciusban 0,7 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 5,9 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet. A maginfláció az idén márciusban 0,2 százalék, 12 havi összehasonlításban 4,7 százalék volt.
Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. makroelemzője szerint nem tartható az idei inflációs cél, az infláció az év eleje óta meglepetést okoz hónapról-hónapra. Kiemelte, hogy a januári emelkedés és a februári csökkenés után újra emelkedett az infláció márciusban. Ezzel a „pattogással” újabb meglepetést okozott a mutató, s ebből látszik, hogy nem tartható az idei cél – mondta az elemző.
A vártnál nagyobb mértékű emelkedést az elemző szerint az idényáras élelmiszerek drágulása és a szezonális ruházkodási cikkek átlag feletti áremelkedése okozta. Ez utóbbi azért érdekes – folytatta az elemző – mert a válság miatt a ruházati cikkek fogyasztása jelentősen visszaesett. Az üzemanyag drágulása 0,2 százalékponttal emelte a havi inflációs adatot, de ez a hatás várható volt – tette hozzá Suppan Gergely.
Suppan Gergely szerint csak a jövő évtől várható az infláció csökkenése, amit több tényező is alátámaszt. Az idén júliustól az áfa-emelés és a jövedéki adó inflációt gerjesztő hatása kiesik, s a forintgyengülés inflációt gerjesztő hatásával sem kell már számolni az idén. Hozzátette: jövő januártól már a második körös jövedéki adóemelés hatása is megszűnik.
Magasabb lehet a prognózisnál
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Nyrt. makroelemzője szerint ugyan kissé magasabb lett az éves infláció az általuk várt 5,8 százaléknál, mégsem látszik lényeges inflációs nyomás a magyar gazdaságban. A szakértő szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatpolitikájára nem lesz hatással az infláció, de a nemzetközi befektetői hangulat függvényében folytatódhat a jegybanki alapkamat csökkentése.
Árokszállási Zoltán az MNB éves szintű 4,4 százalékos prognózisával megegyező, ám a kormány 4,3 százalékos várakozásánál kissé magasabb inflációra számít 2010-ben. Ugyan az olaj- és gázárral kapcsolatos kockázatok elég magasak, nem valószínű, hogy az év égészét tekintve alulmúlja a fogyasztói árak emelkedése az inflációs célt – vélekedett a szakértő.
Átmeneti az infláció gyorsulása?
Átmenetinek tekintik a londoni felzárkózó piaci elemzők a magyarországi infláció váratlan mértékű márciusi gyorsulását, s a következő hónapokban a dezinfláció – valamint a jegybanki kamatcsökkentési ciklus – folytatódására számítanak, igaz, arra is, hogy az infláció az idén a célszint felett marad. A londoni elemzők 5,2-5,8 százalék közötti prognózisokat adtak, az előrejelzési átlag 5,61 százalék volt.
A keddi adatismertetés után a JP Morgan bankcsoport londoni befektetési elemzői, akik előzetesen 5,7 százalékos márciusi éves inflációt valószínűsítettek, úgy vélekedtek, hogy a dezinfláció áprilisban folytatódik, bázishatásoktól is segítve, ám az inflációs ütem jelentősebb csökkenése csak júliustól várható, amikor a tavalyi áfa-emelés hatása már kiesik az éves összehasonlításból.
Júliusra a JP Morgan 3 százalékos, az év végére viszont 3,5 százalék fölé visszaemelkedő éves inflációt jósol.
