Gazdaság

Lefejeződött Lengyelország – hogyan tovább?

A lengyel jegybank elnökének halála nem befolyásolja valószínűleg a monetáris politikát, az új elnök személye viszont hatással lehet arra, hogyan birkózik meg Lengyelország a gyorsan növekvő államadóssággal.

Kétféle hatás is elképzelhető Kaczynski halálával kapcsolatban: elsöprő győzelmet arat a Kaczynski-fivérek által alapított Jog és Igazságosság Párt jelöltje a következő választáson, a nemzeti gyász és részvét magasra emeli a pártban bízók arányát. Ugyanakkor elképzelhető egy ezzel ellentétes hatás is: a karizmatikus vezető nélkül maradt párt meggyengülhet, különösen, hogy számos jelentős jobboldali politikus is életét vesztette a légi katasztrófában – mondta el az fn.hu-nak egy politikai szakértő, aki – tekintettel az elmélyültebb elemzéshez szükséges információk hiányára – pusztán néhány feltételezését osztotta meg név nélkül lapunkkal.

Az elnök halála miatt két hónapon belül kell elnökválasztást tartani Lengyelországban.

Marad a monetáris politika

A Financial Times értékelése szerint nem valószínű, hogy a jegybank elnökének halála bármilyen hatást gyakorolna Lengyelország monetáris politikájára. A lap kiemeli: a lengyel jegybank beavatkozott a piacokon pénteken, hogy megállítsa a zloty erősödését, mivel a fizetőeszköz kezdett túlzottan felértékelődni az utóbbi időben folyamatosan érkező jó makrogazdasági hírek hatására.

Nyilvánvaló tehát, ha a politikai bizonytalanság miatt a zloty gyengülni kezdene, az valójában egyáltalán nem jelentene gondot, hiszen nem annyira magas a deviza alapon fölvett hitelek aránya, mint például Magyarországon. Sőt, Lengyelország eddigi „válságállóságának” egyik titka, hogy (éppen a deviza alapú hitelek nem eltúlzottan magas aránya miatt) a válság kitörése után nyugodtan hagyhatta leértékelődni a valutáját, s így szert tehetett némi extra versenyképességre.

Éltanuló, de reformokra kényszerül

Lengyelország ugyanis a „régió” éltanulójának számított mostanában, ugyanis a válság ellenére sem süllyedt recesszióba. Ami viszont nem jelenti azt, hogy Lengyelország nem kényszerül reformokra – figyelmeztet Wisniewski Anna, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa egy tanulmányában.

Mint a kutató cikkében írja, a „kis lépések” politikájaként emlegetett gazdaságpolitika részeként minimális változtatásokat hajtottak végre a nyugdíjrendszerben a nyugdíjkorhatár szigorításával és néhány speciális kedvezmény eltörlésével, s más, hasonló módszerekkel próbálva foltozgatni a büdzsé lyukait. Bár Lengyelország nem adósodott el oly mértékben, mint Magyarország, a költségvetési hiány, és az államadósság növekvő mértéke is gondokat okoz. Wisniewski elemzése szerint 2008-ban még GDP-arányosan 47 százalékos lengyel adósságszint a jelenlegi ütemben 2011-re akár a maastrichti szint fölé, vagyis 61 százalékra emelkedhet.

Persze mi, magyarok bizonyosan örülnénk, ha csak ennyire lennénk eladósodva, ám Lengyelországban az alkotmány rögzíti, hogy ilyen esetben az aktuális kormánynak be kell húznia a vészféket, és költségcsökkentő intézkedéseket kell bevezetnie – derül ki a tanulmányból.

Lengyelország sem ússza meg tehát a megszorításokat, és kérdés, hogy a következő elnök ezekhez miképp fog viszonyulni. A reformintézkedésektől (alias megszorítások) függ az euró bevezetésének időpontja, amelyet egyébként – a fentebb már idézett politikai szakértő szerint – Kaczynski nem érzett túlontúl sürgetőnek. Elképzelhető, hogy a következő elnök nem áll majd a reformok útjába, így nem tolódik az euró bevezetése sem – tette hozzá szakértő.

Nem lehet szó nélkül elmenni a tragikus esemény lelkekre – s ezen keresztül a társadalmi-gazdasági folyamatokra – gyakorolt hatása mellett sem. „Balsors, akit régen tép” – ezt joggal elmondhatják a tradicionálisan a magyarokkal barátságban lévőknek tartott lengyelek is. Katyin valóban – az egyik vezető lengyel bankár szavaival – már másodszor veszi el Lengyelországtól az elitjének egy részét, ami végzetszerűnek tűnhet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik