A háromfős bizottság (a tagok: Fekete István, Pataky Péter, Ligeti Csák – tehát egy munkaadói, egy munkavállalói érdekképviselő, és egy statisztikus) szerint a 2008 őszén kibontakozó pénzügyi és gazdasági válság a gazdaság fehéredésével szembeni folyamatokat is elindított. A jelentés szakértői véleményekre hivatkozik, amelyek szerint 2009. évben a fehéredési folyamat leállásának, illetve visszafordulásának költségvetési hatása minden bizonnyal negatív volt, nagyságrendje akár 100 milliárd forint is lehetett.
Ami meglepőnek tűnhet annak fényében, hogy 2009 júliusától 5 százalékpontos járulékcsökkentés történt, s a korábban gyakran hangoztatott vélemény szerint ez fehérítő hatással jár. A bizottság jelentése az adórendszer fehérítő hatásáról némileg ellentmondásos mondatokban értékezik, ami betudható a jelenség bonyolultságának, vagy akár annak, hogy az eltérő nézetű tagok véleményének konszenzusossá fésült változatát olvashatjuk.
A jelentés leszögezi: a 2009-ben bevezetett új adórendeletek összességében alig változtatták meg az adóterheket, vagyis az adócsökkentések és az adóemelkedések mértéke lényegében azonos volt. Majd arról szól, hogy a leggyakrabban hangoztatott vélemény szerint a feketegazdaság elterjedését és nagyságát az adórendszer befolyásolja a legnagyobb mértékben. Ennek ugyan ellentmond az a tény, hogy épp a magas adókat alkalmazó skandináv országokban legalacsonyabb a feketegazdaság súlya a GDP-hez viszonyítva, de kétségtelen, hogy a társadalom által igazságosnak és indokoltnak tartott adószintnél magasabb adók az adók elkerülésére ösztönöznek.
A jelentés szerint az adóterhek csökkentése automatikusan sajnos nem csökkenti a feketegazdaságot, ugyanis aki 100 Ft adót eddig nem fizetett meg (már kialakította ennek kiskockázatú módját, hozzászokott a jogsértő léthez), az a 80 Ft adót sem fogja megfizetni. Sok nemzetközi tapasztalat is azt igazolja, hogy az adócsökkentés elsődleges közvetlen hatása a költségvetési bevételek arányos csökkenése. Ugyanakkor az adócsökkentés hosszú távon jelentősen hozzájárulhat a feketegazdaság visszaszorításához – olvasható a Ballada a blois-i költőversenyre című Villon-verset idéző ellentétes mondatokban.
volt-e valaha igazi fehéredés?
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) egy 2007 végi tanulmányában közölte, hogy számításai szerint a gazdaság kifehérítéséből származó állami többletbevételek nagyobb hányada nem az ellenőrzéseknek, hanem a szabályozóváltozásoknak tulajdonítható. A minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés, a társadalombiztosítás „potyautasainak” felderítése utáni járulékbevételek összesen 160-200 milliárd forintos töblettel jártak a szervezet számításai szerint.
