A magyar költségvetési kiigazítást sokan példaként állítják a nagy hiánnyal most szembesülő országok elé – szögezi le a GKI, hozzátéve, hogy ezzel együtt a recesszió már hét negyedéve tart, és az Európai Unióhoz viszonyítva fél évvel később, csak 2010 első negyedévében ér véget. Éves átlagban a GKI a gazdaság stagnálására számít. A fogyasztás még csökken, körülbelül egy százalékkal, és a beruházások is alig három százalékkal emelkedhetnek, az is javarészt az EU által támogatott infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően.
A kutatók arra számítanak, hogy az első három hónapban az ipar és az építőipar teljesítménye kis mértékben már meghaladja az egy évvel korábbit. Igaz, a bázisérték rendkívül alacsony, az ipar 2010. átlagában 17,7 százalékos tavalyi zuhanás után lehet képes három százalékos növekedésre.
A munkanélküliség a következő hónapokban még emelkedni fog, a második negyedévtől először szezonális okból már némi javulás várható. A KSH által pénteken publikált jelentés szerint január végéig 10,8 százalékos rekordértéket ért el a mutató, a GKI éves átlagban 10 és fél százalékot prognosztizál, ami megegyezne a tavalyi átlaggal.
Az inflációban a GKI egy hónap alatt számottevően, 0,8 tized százalékponttal felfelé, 4,3 százalékra módosította előrejelzését, és azzal számol, hogy az év végére megközelítjük a 3 százalékos küszöböt. A bruttó átlagkereset 1 százalékkal nőhet, az inflációt is beszámítva tehát a reálkereset csökkenni fog, igaz a nettó reálkereset az szja-változások miatt nőhet.
A GKI szerint tartható a 3,8 százalékos államháztartási hiány, de ehhez kormányzati akaratra és nagyon fegyelmezett költségvetési politikára, esetleg kisebb korrekcióra van szükség. A nemzetközi szervezetek feltehetően csak akkor tolerálnának 5 százalék körüli hiányt, ha az egyszeri konszolidációs kiadás következménye lenne, és ha garanciát kapnának arra, hogy ezek nem termelődnek újra.
