Sajátos szja-tábla bontakozik ki az MSZP választási programjából.
A program szerint 15 millió forintos jövedelemhatártól ugyanis 50 százalék lenne az szja-kulcs. A szocialista képviselők ugyanakkor megszavazták (Kóka János javaslatára), hogy 2011. január 1-jétől 15 millió forintig 17 százalékkal adózzon az „összevont adóalap”, azaz a bér munkaadói járulékkal (27 százalék) megemelt összege. Az adótábla tehát 15 millió forintig 17 százalékos, 15 milliótól viszont már 50 százalékos kulcsot tartalmazna. Ez gyakorlatilag egykulcsos adót jelentene, hiszen nagyon kevesen esnek majd a 15 milliós határ fölé, ezzel együtt mégis keményen progresszív személyi jövedelemadó benyomását keltené.
mire büszke az mszp?
A pártprogram szakmai fejezeteinek bevezetőiben az MSZP elsorolja büszkeségeit az elmúlt nyolc évről. Ezekből szemezgetünk alább.
264 milliárd forinttal támogatták az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a kisebb cégeket; 700 kilométer gyorsforgalmi út épült; az ipari parkokban működő cégek száma és az ottani beruházások értéke is tízszeresére nőtt; agrártámogatásra a 2002-es 212,5 milliárd forint után 2009-ben 472,7 milliárd jutott; a nyugdíjak vásárlóértéke nyolc év alatt harmadával nőtt.
Programjában azzal is dicsekszik a párt, hogy a havi átlagos nettó fizetés a 2001-es 65 ezer forintról 2010-re 141 ezer forintra nő. Az MSZP az elmúlt évek inflációjától nagyvonalúan eltekintett, pedig az árszínvonal 2001-től 2009 végéig a KSH adatai szerint 51 százalékkal emelkedett. Így a 2001-es nettó 65 ezer forint vásárlóértéke 2009 végén 98 150 forint, az átlagos nettó fizetés pedig tavaly havi 124 100 forint volt, vagyis a bérek statisztikailag kimutatható növekedése korántsem olyan látványos. Ráadásul a regisztrált és már nem is regisztrált munkanélküliek számának emelkedése miatt sokaknak nincs is fizetése, így korántsem bizonyos, hogy jobban élünk, mint nyolc éve. Az adórendszer idei átalakításának fizetésnövelő hatásáról még nincsenek adatai a KSH-nak.
A program egyik meglepetése, hogy a további munkaadói járulékcsökkentés helyett a munkavállalók által fizetendő járulékterhek csökkentését ígéri. „Négy év alatt összesen 4 százalékkal csökkentjük a munkavállalók járulékterhét: 2011-ben és 2012-ben 1-1, 2013-ban további 2 százalékos mérséklésre van mód” – olvasható a programban.
Lecsökkentik a megemeltet
Ez annál is inkább jól jön majd a munkavállalóknak, mivel idén 1,5 százalékponttal növekedett a rájuk háruló járulékteher. (A programszövegben szereplő 4 százalékos csökkenést 4 százalékpontosként értik – mint azt sikerült tisztázni az MSZP sajtóosztályával. (4 százalékos tehercsökkenésnél a munkavállalókat idén plusz terhelő 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék feleződne meg 4 év alatt, ami igen szerényen hangzana ígéretként.)
látnak kitörési pontokat
A gyógyszeripart, a biotechnológiát, az idegenforgalmat és a mezőgazdaságot jelöli kulcságazatként az MSZP programja.
Az agrárium fejlesztésének főbb irányai kivehetők a dokumentumból: ezek szerint a külföldiek földvásárlási tilalmát meghosszabbítanák, a kkv-kat alkuképesebbé tennék a hipermarketekkel szemben, és számukra közvetlen piacra jutási lehetőségeket keresnének, a szövetkezetek fejlesztését tőkével is támogatnák, és a Duna-Tisza-csatorna megépítésével sok embernek biztosítanának munkát, és egyúttal rendeznék az Alföld vízgazdálkodását is.
A többi kulcságazat fejlesztésének módja nem kristályosodik ki a programból, amely egyébként is bővelkedik a nehezen értelmezhető „fejlesztjük”, „ösztönözzük”, „bővítjük”, „modernizáljuk”, „felülvizsgáljuk”, „elősegítjük” igékben.
A programból kiderül továbbá, hogy az MSZP nem változtatna a kormányzati és az önkormányzati rendszeren, amelynek megfaragásától más pártok – például az MDF – és szakértők évente sok százmillió forint megtakarítást remélnek.
Hasonló módon örülhetnek majd a munkavállalók, ha – mint az MSZP ígéri – adómentesek lesznek a melegétkezési jegyek, amelyek éppen idén váltak adókötelessé.
A bruttó keresetek a következő négy év átlagában mintegy 20 százalékkal emelkedhetnek – olvasható az MSZP választási programjában.
A program szerint mindenesetre a személyi jövedelmek adóterhelése tovább csökken, így a nettó keresetek mintegy 25 százalékkal növekedhetnek.
Négy év alatt – minthogy az MSZP szerint az infláció is alacsony lesz – 12 százalék körüli reálbér-emelkedésre nyílik lehetőség.
„Az internet a XXI. század digitális közműve” – írja a program, amely szerint százezer munkahelyet lehetne teremteni az internet és a távmunkához szükséges egyéb technikai feltételek biztosításával a hátrányos helyzetű térségekben.
Az MSZP szerint jövőre 3 százalék fölött, azt követően pedig 4-5 százalékkal bővülhet a gazdaság, négy év alatt összességében 2000 milliárd forinttal több jövedelem keletkezik a magyar gazdaságban. A dokumentum szerint ez szolgál az MSZP-vállalások ígéretéül.
Az fn.hu számításai szerint a szám nem stimmel, ez inkább 4-5000 milliárd körüli lenne a fenti paraméterek alapján. Ha viszont azt tekintjük, hogy ebből az összegből mi válhat állami bevétellé, akkor az 1600- 2000 milliárd forint – talán erre gondoltak a program írói (az MSZP sajtóosztályával egyelőre nem sikerült a kérdést tisztázni).
Hányszor költjük el a többletet?
Jelen állás szerint azonban – az unióval egyeztetett konvergenciaprogram alapján – a gazdasági növekedés (2011-ben 3,7, 2012-ben 3,8 százalék) többlete a folyó költségvetési hiány csökkentését szolgálná, nem az MSZP-vállalásokat (2011-ben 2,8, 2012-ben 2,5 százalékos lenne a hiány a tervek szerint). Ráadásul a Költségvetési Tanács számításai szerint ezen hiánycélok nem lennének tarthatók jelen állapot (azaz új, kiadásokat növelő, illetve bevételeket csökkentő intézkedések nélkül) szerint sem.
hogyan emeli meg az állam a béreket a versenyszférában?
Az MSZP sajtóosztályától megkérdeztük, hogy a béremelésekre vonatkozó ígéreteiket milyen eszközökkel kívánják a versenyszférában megvalósítani. A válaszuk szerint ebben fontos szerepe van a Gazdasági és Szociális Tanácsnak, amely azért különös, minthogy egy tanácskozó testületről van szó, amely pusztán javaslatokat tehet. Ennek a szervezetnek tagjai a munkaadók, a munkavállalók, a civil szféra és a tudomány képviselői. Nem tagja viszont a kormány, bár a képviselői részt vesznek az üléseken, de szavazati joggal nem rendelkeznek. Alább a sajtóosztály válasza szó szerint is elolvasható.
„Az államnak formálisan nincsenek közvetlen eszközei ennek befolyásolására. A kormányzat saját gazdaságpolitikai terveit, a középtávú makrogazdasági pályát, a tervezett gazdasági növekedési, beruházási, inflációs és egyéb kulcsadatokat mégis számos informális és formális csatornán keresztül mutatja be a versenyszféra számára. Az együttműködés erősítésének egyik legfontosabb ilyen fóruma a Gazdasági és Szociális Tanács.”
Márpedig az MSZP jó néhány komoly kiadásnövelő lépést tervez, legalábbis a választási programja szerint. Ilyen például, hogy az orvosok és ápolók megbecsülésének erősítése érdekében ötéves bérfelzárkóztatási programot hirdet, és az időszak végére elérnék, hogy a magyar egészségügyi dolgozók átlagkeresete a nemzetgazdasági átlag másfélszerese legyen.
16-szorosára emelnék
Ugyancsak kiadásnövelő ígéret, hogy évente megdupláznák a méltányossági nyugdíjkassza összegét – ez ugyanis 2014-re már 16-szorosát irányozza elő az idei összegnek. Idén méltányossági alapon megállapított nyugellátásra 200 millió, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700 millió, egyszeri segélyre 500 millió forint használható föl – derül ki a hatályos költségvetési törvényből.
A bevételnövelő lépések inkább szimbolikusak, mintsem ténylegesen bevételeket növelők. Ilyen a már említett évi 15 millió forint feletti jövedelemnél az 50 százalékos
szja-kulcs, vagy hogy megtiltják az egekbe szökő végkielégítéseket az állami intézményi szférában és az állami többségi tulajdonú gazdasági társaságoknál.
