A monetáris tanács indoklásában kifejtette: a nemzetközi pénzügyi környezet megnövekedett bizonytalansága miatt szűkült a kamatpolitika mozgástere. Az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján indokolt további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha azt az ország kockázati megítélése lehetővé teszi.
A mostanit megelőzően, január 25-i kamatdöntő ülésén csökkentette 25 bázisponttal a kamatot 6 százalékra a testület, a tagok meggyőző többségének szavazatával. Simor András akkor is azt mondta, hogy a további kamatcsökkentés az ország kockázati megítélésétől függ.
A monetáris tanács tavaly júliusban 100 bázisponttal indította kamatcsökkentési ciklusát, az ezt következő hónapokban rendre 50 bázisponttal mérsékelte az alapkamatot decemberig. Tavaly az utolsó hónapban és januárban is csak 25 bázisponttal csökkentették az irányadó rátát.
Újabb vágás jöhet
Az Equilor Befektetési Zrt. elemzése szerint az MNB mostani 25 bázispontos kamatcsökkentésével leállhat a múlt év nyara óta süllyedő kamatpálya. Legfeljebb még egy 25 bázispontos vágásra nyílhat tere a monetáris tanácsnak, sőt nem zárható ki az sem, hogy még az idén, nyár végétől egy emelkedő kamatpályát árazzon be a piac.
Fazekas Péter a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője is legfeljebb egy, maximum 25 bázispontos csökkentést tartott elképzelhetőnek a határidős kamatmegállapodások (FRA) jegyzése alapján a márciustól májusig terjedő időszakban.
Valószínűbbnek nevezte azonban, hogy a választások előtt az MNB nem fog változtatni az alapkamat szintjén.
Az elemző hozzátette, hogy ugyanakkor az infláció további enyhülése és a pozitív makro adatok, például a GDP és a folyó fizetési mérleg alakulása kedvezőbbé teheti a piacok megítélését, a kamatpolitikát döntően a feltörekvő országok általános megítélése fogja meghatározni.
Az elemző szerint a kamat történelmi szintre csökkentését elsősorban a pozitív inflációs folyamatok tették lehetővé, de a jegybanki döntést befolyásolta, hogy a görögországi válság a jelek szerint enyhül.
Fazekas Péter szerint azonban, a súlyos adósságteherrel és deficittel küzdő európai országok további kockázatot rejthetnek.
