A tavaly októberi kormányváltás után derült ki az igazság Görögországban: az új, baloldali kabinet 3,7-ről 12,5 százalékra (!) emelte 2009-es hiányprognózisát; a deficit hivatalos adatok szerint az év végére elérte a GDP 12,7 százalékát. A 3 százalékos valutauniós deficitcélhoz képest szörnyű nagy hiányt tetézi, hogy az ország államadóssága több mint 300 milliárd euró, vagyis az éves GDP 112,6 százaléka.
Az adatok „kozmetikázása” komoly politikai tradíció a balkáni országban, már az euró bevezetésének a feltételeit is csak így tudta megteremteni a 10 évvel ezelőtt regnáló görög kormány. Most azonban, a válság közepette, a piacok sokkal érzékenyebben reagáltak a hazudozásra: mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő rontotta az államadósság besorolását, és világszerte spekulációk kezdődtek arról, hogy Görögország képes lesz-e törleszteni adóságát az EU központi intézményeinek segítsége nélkül, vagy esetleg az euróövezet megmentésének érdekében kizárják a közös valutát használó országok sorából.
Görögország minden hitelét elvesztette; vagy elsüllyedünk, vagy megváltozunk – mondta a BBC tudósítása szerint válságkezelő intézkedéseinek bejelentése előtt az új kormány feje, Georgiosz Papandreu.
Bajnaihoz képest puha
Az államháztartási hány 2013-ig a maastrichti kritériumoknak megfelelő 3 százalékos szint alá csökken – ígérte megszorító csomagjának februári bejelentésekor a miniszterelnök. A baloldali kormány befagyasztotta a béreket és a létszámot a közszférában, tizedével csökkentette az ott kiosztható jutalmakat, ugyanennyivel a szociális kiadásokat, jelentősen (20-70 százalékkal) emelte a jövedéki adót, és megemelte a nyugdíjkorhatárt – írta a Bloomberg. Korábban az állami fizetések 10 százalékos csökkentéséről is szó volt, de ettől a kabinet visszakozott. Emlékeztetőül: itthon a Bajnai-kormány csökkentette a közszféra béreit, áfát emelet és az ingatlanokat is megadóztatta volna.
Georgiosz Papakonstantinu pénzügyminiszter magyarázata szerint a jövedékiadó-emelés időt ad a kormánynak arra, hogy új adórendszert dolgozzon ki, amely több bevételt hoz az államkasszának, igazságosabb a jelenleginél, és csökkenti az adócsalás lehetőségét.
A megszorítások – Görögországban megszokott módon – általános tiltakozóhullámot váltottak ki. A mezőgazdasági termelők és az adóhivatal munkatársai már sztrájkoltak, a közszféra dolgozói pedig ezen a héten készülnek munkabeszüntetésre. A BBC tudósítása szerint az utca embere úgy véli, a kormány behódolt az EU-nak, és egyébként is: fizessenek a gazdagok.
Az EU a görög válságkezelő terveket megfelelőnek találta, és ígéri: jobban ellenőrzi majd a görögországi statisztikai adatok valódiságát.
Rothaszt a korrupció
A feketegazdaság mértéke eléri a GDP 30 százalékát – állítja Konsztantinosz Bakurisz, a Transparency International (TI) görög irodájának vezetője. Egybehangzó vélemények szerint ez a gazdaság ellehetetlenülésének oka: lassítja a növekedést, elriasztja a befektetőket, és fejlesztés, fejlődés helyett mutyira készteti a gazdaság szereplőit és a polgárokat.
A TI felmérése szerint az EU-tagok közül csak Bulgáriában és Romániában nagyobb a korrupció mértéke, mint Görögországban. Egy zöldkártya elintézése például 300 euróba, egy állami kórházban az operációra várók listájának kikerülése pedig 2500 euróba került tavaly – áll a civilszervezet felmérésében. A BBC athéni tudósítója szerint szokás még állami döntéshozók rokonainak állást kínálni, esetleg magas rangú tisztviselők házát felépíteni egy-egy elnyert tenderért cserébe.
Az új adórendszeren kívül is a korrupció elleni kemény fellépést ígér a kormány. Létrehozzák például az adóellenőröket felügyelő pénzügyi rendőrséget, mert a revizorok megvesztegetése jelenti a korrupció egyik melegágyát. A számlaadási fegyelem növelése érdekében azoknak, akik valamilyen adókedvezményt kívánnak igénybe venni, megfelelő mennyiségű számlát kell bemutatniuk a hatóságoknak; ezen túl a számlaadási fegyelem növelése érdekében keményebben büntetnek majd. A pénzügyminiszter szerint a korrupcióellenes lépések sikerre vezetnek, mert a piac és az EU is szigorúan számon fogja kérni eredményességüket.
Mi lesz a kulturális gyökerekkel?
A korrupció mélyen gyökerezik a társadalomban. Görögország gazdasága sokáig nagyon gyorsan fejlődött, ennek pedig jót tesz, ha a növekedést nem korlátozzák szabályok. A kenőpénz így rossz szokássá vált, ami ellen az új szabályok nem lesznek hatékonyak. A görög lélek másként működik, nem vagyok optimista – mondta a BBC-nek Miltosz Frangopolisz író, közéleti elemző.
Mások szerint a hálapénz kultúrája a több száz évig tartó török megszállás következménye. Egyrészt a Török Birodalom is végtelenül korrupt volt, másrészt az adózás kijátszása a megszállóval szembeni ellenállást jelentette – vélik ők, nem vitatkozva azzal, hogy a csúszópénz kultúráját is kezelni kell valamiképpen.
Mindezt vélhetően nem segíti elő, hogy a kormányfő, Georgiosz Papandreu rendkívül befolyásos család sarja. Nagyapja, Georgiosz Papandreu háromszor volt miniszterelnök az 1940-es és 1960-as években, apja, Andreasz Papandreu pedig kétszer, több mint húsz évvel ezelőtt. Utóbbit – néhány miniszterével együtt – hivatalosan is korrupcióval gyanúsították 1989-ben, de három évvel később felmentették a vád alól. Hitelességi deficitet jelent továbbá, hogy Georgiosz Papandreu Pánhellén Szocialista Mozgalma 30 éve nem látott előnnyel nyert választást Kosztasz Karamamlisz ellen, miután béremelést ígért a közszférában. Emlékeztetőül: ezután a bérek 10 százalékos csökkentését tervezte, majd a fizetések befagyasztása mellett döntött.
