A decemberre várt 135 milliárd forinttal szemben 205 milliárd forintos többlet keletkezett az államháztartásban, ezért várhatóan teljesül a 2009-es hiánycélja – közölte a Pénzügyminisztérium. A várt 992,4 milliárd helyett 918,6 milliárd forintos deficittel zárt az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – mérlege. A helyi önkormányzatok nélkül számított egész éves múlt évi hiány a prognosztizált GDP arányosan 3,8 százalékos deficit helyett kisebb, 3,6 százalék lett.
Kettős hatás
A pénzügyminiszter szerint valószínűleg teljesült az államháztartás tavalyi, GDP arányosan 3,9 százalékos eredményszemléletű hiánycélja. Oszkó Péter aláhúzta: elsősorban annak köszönhető a vártnál kisebb pénzforgalmi deficit, hogy a bevételek összességében túlteljesültek, és a központi intézmények kiadásai az előre eltervezett szerint alakultak. Elsősorban a többletadó-bevételeknek tudja be az államháztartás vártnál jobb teljesítményét, de azt is hangoztatta: jól működött a 2009 nyarán bevezetett kincstárnoki rendszer, mivel a központi intézmények tartani tudták az óév végén is a kiadási előirányzatokat. A kincstárnoki rendszer hatása megmarad, ez jól működik majd 2010 folyamán is.
Elsősorban az általános forgalmiadó-bevételek és a fogyasztáshoz kapcsolódó adók teljesültek túl, míg a társasági adóbefizetések alacsonyabbak lettek a korábban prognosztizált mértéknél. A különadó-befizetések viszont a várthoz képest magasabbak lettek. A mérlegben az adóbefizetések 20-30 milliárd forinttal lhaladták meg az előrejelzett szintet, a várt szufficit viszont 70 milliárd forinttal lett több.
A központi szerveknél augusztus óta ható kiadáscsökkentő intézkedések révén a központi kifizetéseket sikerült kordában tartani. Ez a kettős hatás, azaz a nagyobb adóbevételek, illetve a központi intézmények kisebb kiadásai együttesen eredményezték, hogy 2009 egészérea a várthoz képest kisebb lett a GDP-arányos államháztartási pénzforgalmi deficit – mondta a pénzügyminiszter.
A jövő felélése?
„Európarekordot ért el a magyar államháztartás, hiszen a válsággal gyötört 2009-ben, csak egy hajszállal nőtt a 2008. évi hiány” – mondta Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető elemzője hozzátette: ilyen teljesítményre Európában aligha akad más példa. Ugyancsak pozitívan értékelte a GDP arányosan 3,6 százalékos pénzforgalmi hiányt Barcza György. A K and H Bank vezető elemzője szerint ennek jelentőségét növeli, hogy nemcsak tartani, hanem javítani is tudta a kormány a tervezett hiánycélt.
Barcza György rámutatott arra, hogy az eredeti prognózishoz képest a központi költségvetés bevétele decemberben 164 milliárd forinttal, míg a kiadása 83 milliárddal lett több, azaz a bevételi oldal jelentős túlteljesülésével magyarázható a 205 milliárdos decemberi szufficit. A Raiffeisen Bank vezető elemzője azonban figyelmeztetett: „Mivel a 2010-es költségvetés bevételi oldala egyébként is bizonytalan, ha a PM 2009 decemberében beszedett olyan tételeket, amelyek valójában csak 2010-ben lettek volna esedékesek, akkor csak a jövő felélése történt, ami nem igazán elegáns”.
– mondta.
Az OTP elemzői szerint elsősorban az alacsony év végi intézményi költések és egyszeri bevételek tehették lehetővé a várt hiány csökkentését, vagyis az nem organikus módon történt. Mindez szerintük azt eredményezi, hogy – korábbi 4,1 százalékos eredményszemléletű 2009-es hiány-előrejelzésük ellenére – kedvező esetben teljesülhet a 3,9 százalékos kormányzati hiánycél, amihez a negyedik negyedévben legfeljebb 295 milliárd hiány lenne szükséges.
Kockázati tényező
Londoni feltörekvő piaci elemzők kedvező jelnek nevezték a vártnál valamivel kisebb magyarországi államháztartási hiányt. Edward Parker, a Fitch Ratings hitelminősítő feltörekvő európai szuverén besorolásokért felelős igazgatója úgy nyilatkozott, a hiánycélnál kisebb deficit „jó hír”, ám a különbség nem akkora, hogy az a céget a közepes befektetői magyar adósosztályzat módosítására késztetné.
Tekintettel a magas közadósság-rátára, a Fitch még több évi költségvetési konszolidációt tart szükségesnek. Parker szerint kulcstényező az idei választás. A „jelenlegi technokrata kormány” haladást ért el az államháztartási hiány csökkentésében, sőt a legújabb adatok szerint „túl is teljesített”, sínen tartva az IMF-programot.
A Fidesz azonban „igen szűkszavú” saját gazdaságpolitikai terveivel kapcsolatban, és jóllehet a Fitch azt várja, hogy a párt – választási győzelme esetén – jórészt folytatja a költségvetési szigor politikáját, „mégis van egy bizonyos szintű bizonytalanság ezzel kapcsolatban” – fogalmazott. A cég alapeseti forgatókönyve ugyanakkor az, hogy a Fidesz a mostanihoz hasonló költségvetési és gazdaságpolitikát folytatna. Ennek meglenne a jutalma, mivel ezáltal a parlamenti ciklus második felére, a 2014-es választásokhoz közeledve már élénkülne a gazdaság, erősödne a bizalom, és a fő trófea a 2014. januári euróbevezetés lehetne – mondta a Fitch vezető londoni szakértője.
David Oxley, a Capital Economics nevű vezető londoni gazdaságelemző cég feltörekvő piaci közgazdásza a választásokat „potenciális kockázati tényezőnek” nevezte a további költségvetési teljesítmény szempontjából. Ám közölte: Fidesz-győzelem esetére sem vár nagy eltérést az idei hiánycéltól, függetlenül „a jelenlegi politikai zajongástól”. Oxley szerint nem zárható ki, hogy az idei államháztartási hiány valamivel magasabb lesz a célnál, de nagyon jelentős túlszaladás nem valószínű.
