A MOL hétfőn hivatalos tájékoztatást kapott a Transznyefttől arról, hogy az Ukrtransznaftával fennálló tranzitvitájuk miatt január 1-től leállhatnak a kőolajszállítások Szlovákia, Csehország és Magyarország irányába.
Adria-vezeték hátramenetben
Az olajtársaság közleményben számolt be arról, hogy felkészült a helyzet kezelésére: az Ukrajna felől érkező Barátság vezeték esetleges leállását követően az Adria vezeték megfordítása és folyamatos üzemű importba állítása az elsődleges feladat, amely mintegy 25-30 napot venne igénybe.
Az fn.hu megkeresésére a MOL kommunikációs osztályán elmondták: az Adria-vezeték kapacitása elegendően nagy ahhoz, hogy technikai értelemben kiváltsa a Barátság-vezetéket, és az importhoz hazai olajtermelés is társul.
Nincs akadálya tehát annak, hogy a Barátság-vezeték tartós kiesése esetén is kielégítsék a hazai igényeket, az ellátásbiztonság szempontjából nincs ok az aggodalomra – tették hozzá.
Magyarország és Szlovákia fölkészült
A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumban szintén megerősítették, hogy Magyarország felkészült az energiaszállítások esetleges megszakadására. A kormány kiemelt figyelmet fordít az ország energiaellátásának biztosítására, folyamatosan figyelemmel kíséri a kialakult helyzetet, valamint a szükséges diplomáciai lépéseket megtette – hangsúlyozta a szaktárca.
Magyarország kezdeményezte, hogy január elején a visegrádi négyek – Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország – Budapesten tartsanak magas szintű energetikai találkozót, ahol felmérik a kőolajszállítások esetleges leállítása kapcsán leginkább érintett tagállamok helyzetét, meghatározzák a szükséges intézkedéseket, és közös álláspontot alakítanak ki.
A hétfői nap folyamán rendkívüli ülést tartott a szlovák nemzetbiztonsági tanács. A megbeszélés után Robert Fico szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy országa elegendő olajtartalékkal rendelkezik, az idei telet az orosz olajszállítások teljes leállítása esetén is átvészeli az ország.
Ukrajna emelné a tranzitdíjat
Oroszország és Ukrajna között az váltotta ki a feszültséget, hogy Ukrajna szerint az elmúlt években csökkent az országon át Nyugat felé történő orosz olajexport. Keleti szomszédunk ezért azzal a javaslattal állt elő, hogy emeljék a tranzitdíjat. Ukrajna azt is szeretné elérni, hogy Oroszország egyezzen bele a tranzit minimális mennyiségének a meghatározásába is.
A két ország, az olajellátásról szóló, jelenleg érvényes szerződését 1994-ben írták alá. Az Ukrtransnafta ukrán vezetéküzemeltető szóvivője hétfőn azt mondta, hogy a tranzitdíjról „kölcsönösen előnyös megállapodás jött létre a felek között”. További tárgyalások folynak azonban még a minimális tranzitmennyiség megállapításáról. Az ukrán vállalati szóvivő leszögezte, hogy „nem Ukrajna szállítja a kőolajat, hanem Oroszország. Ukrajna mindaddig továbbítja az orosz kőolajat, amíg van mit”.
A Transneft orosz olajvezeték üzemeltető elnöke, Nikolaj Tokarev hétfőn azt mondta, hogy „elfogadhatatlanok” az új ukrán feltételek, amelyek érintik Oroszország olajexportját a Fekete-tenger partján fekvő Juzsnij ukrán kikötőből. Rámutatott arra, hogy ha a kérdésben nem sikerül megállapodni, leáll az onnan történő orosz olajexport. Hangsúlyozta, hogy folynak a tárgyalások és reményei szerint még az év vége előtt le lehet zárni az ügyet.
Megállapodnak?
Hétfő estére úgy tűnt, patthelyzet állt elő, azonban úgy tűnik, mégis létrejött az elvi megállapodás Ukrajna és Oroszország között.
Az európai fogyasztóknak szánt orosz nyersolaj jövő évi ukrajnai tranzitjáról szóló megállapodás szövegét két napon belül aláírják – jelentette be az orosz energiaügyi minisztérium hétfőn este. Hozzátették azt is, hogy nem várható semmiféle fennakadás a fogyasztók olajellátásában.
Előzőleg telefonon egyeztetett Jurij Prodan, ukrán tüzelő- és energiaügyi miniszter, valamint Szergej Smatko orosz energetikai miniszter – mondta az ukrán tüzelő- és energiaügyi minisztérium szóvivője, aki szerint a megállapodás biztosítja az európai fogyasztók hosszú távú és stabil ellátását.
