Bajnai Gordon miniszterelnök a csúcstalálkozón rámutatott: Magyarország óvatosan értékeli a gazdasági válságból való kilábalás kezdeti jeleit, és úgy véli, hogy egyelőre fenn kell tartani az aktív állami válságkezelést. A magyar kormányfő szerint a nemzetközi gazdaságban valódi jelei vannak ugyan a stabilizációnak, de tartani lehet attól, hogy az „elszaladt” állami eladósodás, a törékeny fogyasztói helyzet és a még csak konszolidálódó bankok állapota miatt a kilábalás lassú, elhúzódó, törékeny és visszaesésektől tarkított lesz.
Az egyetlen munkavacsorából álló találkozón az uniós vezetők a világ húsz legnagyobb ipari és felzárkózó országának (G20) jövő heti pittsburghi csúcsértekezletét készítették elő. Az elnöklő Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök a találkozó után szintén azt hangsúlyozta, hogy a kivezető stratégiának azt kell biztosítania: a gazdaságélénkítés nem csupa nagyon eladósodott országot hagy maga után.
Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár a késő este befejeződött brüsszeli megbeszélés után bejelentette: gyakorlatilag egyetértés volt abban is, hogy véget kell vetni a túlzottan magas banki prémiumok gyakorlatának. Egyelőre nem világos ugyanakkor, sikerül-e az uniónak ehhez a kockázatmérséklőnek szánt intézkedéshez megnyernie többi tárgyalópartnerét, köztük az Egyesült Államokat is. Reinfeldt a maga részéről úgy fogalmazott: egyetértettek abban, hogy el kell mozdulni a jelenlegi banki gyakorlattól, amely a rövid távú teljesítmény jutalmazásán alapul.
A megbeszélésen szót ejtettek a decemberi nemzetközi klímavédelmi konferencia előkészítéséről is. Azon a tanácskozáson dönteni kellene arról, milyen nemzetközi erőfeszítéseket tesznek középtávon annak érdekében, hogy megállítsák a káros éghajlatváltozás folyamatát.
