Fordulóponthoz érkezett a magyarországi hitelezés – jelentette ki az FN.hu-nak Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjai Egyesületének főtitkára. Öt éve küzdöttek ezért a megállapodásért, így óriási öröm számukra, hogy az elkövetkező időben átláthatóan, egymás érdekeinek a kölcsönös figyelembevételével működnek majd a bankok és az ügyfelek kapcsolatai, amit a felügyelet (PSZÁF) folyamatosan ellenőriz.
Végre megszűnik a bankok erőfölénnyel való visszaélése, korlátok közé szorítják, hogy miképpen módosíthatják egyoldalúan a hitelszerződéseket. Ehhez persze kellett a válság, s a bankok részéről annak belátása, hogy nekik sem lehet érdekük a hitelek tömeges bedőlése – hangsúlyozta Lénárd Mariann.
Szeptember-októberben robbant volna a bomba
Egyesületük ugyanis arra figyelmeztetett korábban, hogy szeptember-októberre akár drámai szintre is emelkedhet azon hitelfelvevők száma, akik nem lesznek képesek fizetni törlesztőrészleteiket. Ezt a jóslatukat azokra a banki jelentésekre alapozták, amelyek szerint május-júniusban jelentősen megnövekedett a 30-60 napos fizetési késedelemben lévő ügyfelek száma. Plusz arra a saját tapasztalatra is, hogy az egyesületüknél a korábbiakhoz képest ötször annyian érdeklődnek afelől, hogy milyen lehetőségeik lennének abban az esetben, ha nem tudnák fizetni a részleteket, mondta a főtitkár.
Ha a bankok betartják a magatartási kódexben rögzítetteket, akkor elkerülhetők lesznek a hitelbedőlések, hiszen a pénzintézetek a hitelek átütemezésével fogják kezelni a helyzetet. Amúgy Lénárd Mariann cáfolta azokat a sajtóban megjelent információkat, amelyek szerint 40-60 ezerre tehető azon családok száma, akiket a törlesztés elmulasztása miatt lakoltattak volna ki Magyarországon. Mint mondta, az egyesületükhöz fordulók közül mindössze öt esetről tudnak, ahol kilakoltatással ért véget a történet.
A kormány verziója
A Bajnai-kormány amúgy a nyár folyamán már megállapodott a kereskedelmi bankokkal, hogy bizonyos feltételek esetén áthidaló hitelt nyújtsanak a megszorult ügyfeleknek. A Pénzügyminisztérium honlapján olvasható tájékoztatásból kiderül, hogy július 28-a óta folyamodhatnak áthidaló kölcsönért azok, akik bizonyítottan a válság miatt (2008. 09. 30. követően) vesztették el állásukat vagy csökkent annyira jövedelmük, hogy képtelenek a korábbi feltételek mellett törleszteni. A lehetőséggel azok élhetnek, akiknél az eredeti hitel összege nem haladja meg a 30 millió forintot.
A munkanélkülieknek havi 10 ezer forintot kell törleszteniük, a másik csoportnak nettó jövedelmük 30 százalékát kell fizetniük. Előbbiek 10 éves, utóbbiak 5 éves futamidővel számolhatnak. Az áthidaló hitel kamatának kisebbnek kell lennie 10 százaléknál.
Kétmilliárdra büntethet a felügyelet
A kormány 13 bankkal és a PSZÁF-fal aláírta a banki magatartási kódexet. A szabályok be nem tartását akár 2 Md forinttal büntetheti a PSZÁF – jelentette be Bajnai Gordon miniszterelnök a dokumentum aláírása után, adta hírül a távirati iroda.
A miniszterelnök elmondta: a magatartási kódex, amely december 1-jén lép hatályba, a bankok egyoldalú erőfölényével szemben ad védelmet az ügyfeleknek. Bajnai Gordon hozzátette azt is, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) akár két milliárd forintra büntetheti azokat a pénzügyi intézményeket, amelyek nem tartják be a kódexet.
Miért csak december 1-től hatályos a kódex?
A banki magatartás kódexról szóló megegyezés nyélbe ütését szinte biztosra lehetett venni, az ugyanakkor meglepetést kelthet, hogy miért csak december elsejétől lép hatályba a megállapodás.
A miértre Barabás Gyula, a Magyar Hitelszövetség elnöke adott választ az FN.hu-nak, rögtön megnyugtatva az érintett olvasóinkat, hogy addig egy más szabályozás hatályos. Még pedig az a törvény, amely augusztus elsejétől tiltja a bankok számára az egyoldalú szerződésmódosítást, illetve szigorú feltételeket szab neki. Például azt is előírja, hogy a pénzintézeteknek legalább 60 nappal a változás előtt jelezniük kell a módosítást az ügyfeleiknek.
Az egyezség szerint, amint életbe lép a banki magatartás kódex, azzal egyidejűleg módosítják az imént említett törvényt is. Ez utóbbinak a módosításáről várhatóan október közepén dönthet az Országgyűlés, ami így valószínűleg december elsejétől lép majd hatályba – magyarázta kódex a technikai hátterét Barabás Gyula.
Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség alelnöke szerint a magatartási kódex a bankrendszer és az ügyfelek közötti bizalom erősítését szolgálja. A magatartási kódex is jelzi, hogy új világ kezdődik a bankok életében, ahol az ügyfelek számára minden átlátható lesz, s új partneri viszony alakul ki a bankok és az ügyfelek között – tette hozzá Patai Mihály.
Megtartóztatják magukat a bankok
A létrejött banki magatartási kódex a jövőben várhatóan kiterjed a lakossági hitelezéssel foglalkozó valamennyi intézményre – mondta Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke.
A kódex a hitelezés egész folyamatát átfogja, beleértve a hitelekről adott információt, a szerződéskötés előkészítését, a hitel gondozását, és a problémás hitelek kezelését – jelezte a PSZÁF elnöke.
Farkas Ádám elmondta: a magatartási kódex aláírása önkéntes, és nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek korlátozzák a bankok közötti versenyt. A kódex hatályba lépéséig a bankok vállalták, hogy nem változtatják egyoldalúan a szerződéseket – tette hozzá.
A Fidesznek nem tetszik
A banki etikai kódex nem törvény, aláíróit nem kötelezi semmire, nem segít azoknak, akiknek már árverezik a lakását – reagált Koszorús László, a Fidesz országgyűlési képviselője arra a hírre, hogy a kormány 13 bankkal és a pénzügyi felügyelettel együtt aláírta a banki magatartáskódexet. Koszorús László szerint egy komoly felelősségteljes kormány hozzányúlna azokhoz a törvényekhez, amelyek a bankok, hitelintézetek működését szabályozzák.
