Gazdaság

Kilakoltatások: befektetés szociálpolitikával?

Szeptember közepéig szünetelnek a kilakoltatások, addig az önkormányzatok megalkothatják helyi rendeleteiket a leginkább rászoruló lakáshitelesek megsegítésére – tudta meg az FN.hu. A TÖOSZ elnöke szerint szociálpolitikai és befektetési szempontból is érdemes lakásokat vásárolniuk a helyhatóságoknak, akár hitelre is. Az MFB-től még egy önkormányzat sem kért kedvezményes kölcsönt.

Múlt péntektől az önkormányzatok élhetnek elővásárlási jogukkal, és megvehetik azoktól az adósoktól a lakást, akik nem tudják a hitelüket törleszteni. Az elmúlt napokban az FN.hu információi szerint erre nem volt ugyan precedens, de Molnár Gyula, Újbuda polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke szerint lesz majd.

A fővárosi kerületek még nem hoztak rendeletet arról, hogy pontosan mikor és miként élhetnek elővásárlási jogukkal, de ez egyelőre nem baj, mert szeptember közepéig nem lesznek lakásárverések, addigra pedig a helyi szintű jogalkotás behozza a lemaradást – mondta lapunknak Molnár Gyula.

Hézagok a jogszabályban

A törvény nem tisztázza pontosan, mikor élhet elővásárlási jogával a helyhatóság; ez különösen elektronikus árverések esetén lehet fontos – említi a jogszabály egyik hiányosságát Molnár Gyula.

A XI. kerület polgármestere szerint szintén tisztázandó, hogy ha egy önkormányzat 100 millió forintnál nagyobb összeget szánna lakásvásárlásra, akkor az nem tartozik-e a közbeszerzési törvény hatálya alá. A helyhatóság ugyanis nem egyesével licitál lakásokra, hanem a polgármester megnyit egy erre szánt keretet; ha ez nagyobb, mint 100 millió forint, akkor az a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozhat, és akkor finanszírozási ajánlatokat kell gyűjtenie. Ilyen esetben pedig nehezen értelmezhető a kormány által a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül biztosított, kedvezményes – most 6,5 százalékos – kamatú hitel.

Szociálpolitika és befektetés

Rábeszélném kollégáimat az ingatlanvásárlásra – mondta Molnár Gyula. Ha az önkormányzat megveszi, majd bérbe is adja a lakást a fizetésképtelen adósnak, az pénzbe kerül ugyan, de a helyhatóság szociális ellátórendszerét a lakásában maradó polgár nem fogja terhelni – érvel a polgármester. Ezen túl a település ingatlanhoz jut, aminek az értéke a válság elmúltával előbb-utóbb emelkedni fog – teszi hozzá.

Lapunk ellenvetésére, amely szerint kellenek-e újabb kölcsönök az amúgy is eladósodott önkormányzatoknak, Molnár úgy válaszolt: téveszme, hogy a szektor egésze eladósodott. A helyhatóságok 800 milliárd forintos adóssága ugyanis mintegy 100 önkormányzathoz köthető a 3200-ból, ráadásul az adósság a helyhatóságok 1000 milliárdos vagyonához és több mint 3000 milliárdos éves költségvetési juttatásához képest kezelhetőnek tűnik.

A városok, falvak ráadásul a lakásvásárlásokkal növelik a vagyonukat, nem pedig felélik a kölcsönt.

Molnár Gyula úgy vélte, hogy a törvény által biztosított elővételi joggal elsősorban a nagyvárosok élhetnek majd, és a rászorulók is ott laknak elsősorban. A főváros XI. kerületében eddig öten fordultak az önkormányzathoz azzal a kéréssel, hogy éljen elővásárlási jogával; három igény megalapozottnak tűnik – mondta a polgármester.

Eddig egy önkormányzat sem igényelt kedvezményes hitelt lakásvásárlásra, pedig a kölcsön keretösszege 60 milliárd forint – mondta az FN.hu-nak Őry-Kovács Katalin, az MFB kommunikációs igazgatója.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik