Nem kell a városközponttól távol eső, dél-pesti irodáig utazniuk a Net.Könyvelő Kft. ügyfeleinek. Néhány éve ugyanis a szerint választhatnak könyvelőt, hogy a cég melyik munkatársa lakik hozzájuk a legközelebb. A város különböző pontjain, otthonról dolgozó kollégák nem csak az ügyfelek kényelmét szolgálják. A megoldás költséghatékonysági szempontból is bevált a családi vállalkozás számára, amióta 2005-ben áttért a távmunkára.
Ekkor három új alkalmazottat szerettek volna felvenni a növekedésnek induló céghez, amely azonban nem kereste meg a nagyobb iroda bérléséhez évente szükséges közel 1,5 millió forintot. Ezért azóta a távolról dolgozó könyvelők számára írt szoftver segítségével tartják a kapcsolatot.
Versenyképességi tényező
Európai összehasonlításban Magyarországon elenyészően kevesen folyamodnak a napi 8 órás, helyhez kötött foglalkoztatástól eltérő atipikus munkaformákhoz. Egy 2008-as uniós tanulmány szerint minden harmadik európai állampolgár részmunkaidőben dolgozik, ám hazánkban alig minden tizedik. A távmunka pedig mindössze a foglalkoztatottak 2 százalékára jellemző.
Pedig a rugalmas munkamódszerek a méretgazdaságosságra érzékeny, legfeljebb 9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások számára különösen előnyösek. A cégek 95 százalékát adó, javarészt egyszemélyes vállalkozások ugyanis bővülésük során nem feltétlenül termelik ki a hagyományos foglalkoztatáshoz vagy a nagyobb telephelyhez szükséges feltételeket. A takarékosságon túl a változó piaci környezethez, a szezonális megrendelésekhez is könnyebben alkalmazkodhatnak ily módon.
„A testre szabott szolgáltatások és az informatikai, interaktív megoldások minél gyakoribb és kreatívabb alkalmazása tehet versenyképessé egy mikrovállalkozást” – mutat rá Laczkó Zsuzsa, a többek között kis- és induló cégeket segítő Seed Alapítvány igazgatóhelyettese. Az ilyen feladatok ellátása, például a marketing vagy a vállalkozás honlapjának frissítése azonban általában nem kíván meg egy főállást.
rugalmas munkaformák
RÉSZMUNKAIDŐ
Végezhető napi 4 vagy 6 óra
helyett heti 2–3 napon át 8 órában is. Az ilyen munkaköröket a
mikrovállalkozások általában azért veszik igénybe, mert egy főállás
költségét nem képesek kitermelni.
JOB SHARING
Az
állásmegosztás Magyarországon úgy alkalmazható, hogy egy főállású
munkakört két részmunkaidős kolléga tölt be a cég által rögzített
munkamegosztásban, pontos feladatkör-meghatározásokkal. A
mikrovállalkozásoknál megoldható vele a helyettesítés. További előnye,
hogy így bonthatók ketté a kis cégeknél gyakori összetett munkakörök.
Tipikusan így osztható meg a más-más képességeket megkívánó
adminisztráció és a telefonos ügyfél-kommunikáció.
ALKALMI
MUNKA
Különösen szezonális feladatok ellátására lehet jó megoldás az
alkalmi munkavállalói könyvvel való munkavégzés. Alkalmas pályakezdők
vagy a tartós foglalkoztatásból kiszakadt munkanélküliek, halmozottan
hátrányos helyzetűek foglalkoztatására is.
TÁVMUNKA
A cég
telephelyétől távol végzett tevékenység különösen magasan képzett,
tapasztalt, önálló munkavégzésre képes munkaerő esetében alkalmazható.
Nélkülözhetetlen kellékei az infokommunikációs eszközök.
Boldogabb dolgozók
Az Avaya brit telekommunikációs cég egy idei felmérése szerint az effajta alkalmazást az érintettek is kedvelik: a megkérdezett francia, német, spanyol, olasz, orosz és brit munkavállalók 67 százaléka boldogabbnak érzi magát, fele pedig hatékonyabbnak tartja a rugalmas munkavégzést.
Laczkó Zsuzsa szerint a nagy cégekhez képest kevésbé vonzó karrierutakat és munkakörülményeket kínáló mikrovállalkozások ezekkel a foglalkoztatási formákkal rúghatnak igazán labdába a munkaerőpiacon.
Túljelentkezés
A dolgozók részéről az igény Magyarországon is megvolna a rugalmasságra. Ezt példázza, hogy a főként kisebb lakásfelújítási munkákkal foglalkozó, négyfős Pepita Holló Bt.-hez tavaly több mint százan jelentkeztek, amikor meghirdettek egy félállásban végzendő adminisztratív és recepciós pozíciót.
A ritka lehetőségért a budapesti céghez még Velencéről is feljárt volna az egyik jelentkező. Végül a két legalkalmasabb jelölt kedvéért 8 órásra bővítették az állást, akik megosztva, úgynevezett „job sharing” rendszerben végzik el a feladatokat.
Van, ahol választhatnak is
Nem elhanyagolható szempont, hogy néhány órás vagy otthoni foglalkoztatással a munka világából kiesett rétegeket, például kismamákat vagy időseket érhetnek el a cégek.
„Nyugaton, például Németországban főként részmunkaidős állások meghirdetésével érték el a foglalkoztatás bővülését az utóbbi években” – magyarázza Frey Mária közgazdász, a téma kutatója. Számos uniós országban, például Nagy-Britanniában vagy Hollandiában a rugalmas időbeosztás lehetőségét jogszabály biztosítja az alkalmazottak számára, akik megválaszthatják a nekik megfelelő formát, amennyiben az nem sérti a cég üzleti érdekeit.
Bizalmi kérdés
Foglalkoztatást bővítő céllal a magyar vállalkozások a távmunkaprogram keretében pályázhatnak informatikai háttér biztosítását szolgáló eszköz-, illetve bértámogatásokra. Az elmúlt hét évben leginkább a támogatottak 56 százalékát kitevő, kisebb létszámú szervezetek jeleskedtek a telephelytől távoli új munkahelyek teremtésében.
A Seed Alapítvány szakértőjének tapasztalatai alapján azonban gyakran előfordult, hogy a pályázatok nyertesei a támogatást követő továbbfoglalkoztatási kötelezettség lejártakor azonnal elbocsátották a támogatottat. A nehézségek főként abból fakadtak, hogy frissen jött, tapasztalatlan kollégák esetében nem optimális a kölcsönös bizalmat igénylő távmunka, amely külföldön is leginkább a magasan kvalifikált középvezetőkre jellemző.
Az új távmunkások beállításának költségeit nem mindig tudták tartósan, támogatás nélkül kitermelni a cégek. Így az idei évtől már a meglévő munkaerő kihelyezését is lehetővé teszi a pályázat.
Játékszabályok
Vass Rózsa, a Net.Könyvelő Kft. ügyvezetője a saját bőrén tanulta meg a távmunka játékszabályait, amikor az adatrögzítési feladatokra újonnan felvett, képzetlen, tapasztalatlan alkalmazott munkáját nem kis erőfeszítéssel tudta csak kijavítani egy határidős projekt során.
A kudarcból azt a tanulságot vonta le, hogy egyrészt a távmunka nem alkalmas minden munkakörre, másrészt „szakmai előismereteket, profizmust, nagyfokú önállóságot, átlagon felüli problémamegoldó képességet és megbízhatóságot feltételez a munkavállaló részéről”.
Kismamát, vagy nyugdíjast?
Laczkó Zsuzsa úgy látja, az atipikus formák elterjedésének gátja mind a munkáltatók, mind a foglalkoztattak részéről leginkább az éretlenség. Ez előbbiek esetében a bizalom, utóbbiaknál pedig az elkötelezettség hiányában nyilvánul meg. A kisebb cégeknél a vezetők gyakran ódzkodnak az ilyesmit preferáló kismamák alkalmazásától, attól tartva, hogy rögtön táppénzre mennek, ha beteg a gyerek, és napokra kiesnek a több funkciót is ellátó munkából.
Így a mikrovállalkozásoknál betöltött, összesen 74 ezer részmunkaidős állásban leginkább nyugdíjasokat foglalkoztatnak, főként kisegítő, fizikai teendők elvégzésére.
A halaszthatatlan adminisztrációt Juhász Attila, a munkaruhák gyártásával és forgalmazásával foglalkozó balatonboglári Juhász és Társai Bt. tulajdonosa sem bízza szívesen kisgyerekes anyukákra. Őket inkább távmunkában alkalmazza, főként telemarketinges feladatokra, ahol jól ellenőrizhető követelményeket állított fel. Mind a cég, mind a munkatársak számára előnyös, hogy a fizetést sem a munkaidőhöz, hanem az elvégzett hívások számához igazítja.
Átláthatatlan szabályozás
Az ehhez hasonló rugalmas megoldások bevezetését azonban a magyar jogszabályok inkább hátráltatják, mint ösztönzik. A Pepita Holló Bt. is az átláthatatlan szabályozás miatt adta fel a távmunkában való foglalkoztatásra tett kísérletet. „Két szakértőtől ellentmondásos véleményt kaptunk az alkalmazandó előírásokra vonatkozóan” – meséli Nagy Tibor, aki építőipari vállalkozás ügyvezető igazgatójaként sűrűn számíthat munkavédelmi ellenőrzésre.
Nem tűnt tisztázottnak, hogy ki fizesse a számítógép üzemeltetésével járó többletköltséget a villanyszámlában, vagy hogy például munkahelyi balesetnek minősül-e egy otthoni lábtörés. Így kötöttek ki végül a már említett részmunkaidős állás meghirdetése mellett. Ebből pedig csak a gyakorlatban lett job sharing, „papíron” nem: ezt a fogalmat ugyanis a Munka törvénykönyve egyáltalán nem ismeri.
