Egyelőre nem lehet válaszolni arra, hogyan lehetséges majd egy önként vállalt etikai kódex szabályainak megszegéséért hatósági büntetést kiróni – mondta az FN kérdésére Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) kommunikációs osztályvezetője.
Segít a kódex?
A majdan létrehozandó, a bankokra vonatkozó, s azok által önként vállalt etikai kódex orvosolná a kormányzat tervei szerint többek között azokat a gondokat is, amely a napokban több szocialista képviselő felháborodását kiváltotta: egyes bankok ugyanis közölték ügyfeleikkel, miféle indokokkal módosíthatnak egyoldalúan a hitelszerződéseken. Az okok között szerepeltek olyanok is, mint például a munkanélküliségi ráta vagy a dolgozók béreinek növekedése, avagy a hirdetési tarifák drágulása. Az etikai kódexben szabályoznák azt is, hogy milyen indokkal lehet a szerződést módosítani (jelenleg ezt a bankok indoklás nélkül tehetik meg).
Kérdés, hogy a hitelesnek valóban érdemben csökkenti-e a kiszolgáltatottságát, hogy a bank vezetése –„etikusan” – jobb indokot talál a költségek megemeléséhez annál, mint hogy mondjuk egyre drágább reklámozni.
Akadnak olyan változó kamatozású hitelek is, amelyek kamatáról nem a bankok döntenek, hanem az a szerződőktől független irányadó rátához – referenciakamathoz – alkalmazkodik.
A vállalkozói hiteleknél jellemző, hogy a kamatot referenciakamathoz kötik, míg a lakossági hiteleknél nem – mondta az FN-nek Binder István. Nemcsak a kamat változhat, hanem az egyéb költségek is, ezzel kapcsolatban a vállalkozói hiteleknél sem szokott lenni objektív, irányadó ráta – tette hozzá Binder.
Visszafogták magukat
Mindemellett a PSZÁF számaiból az derül ki, hogy a bankok többsége nem él vissza annyira az ügyfelek kiszolgáltatottságával, mint azt egyes politikusok gondolják.
A PSZÁF tanulmánya (itt olvasható, .pdf fájl) szerint 2008-ban a kamatbevételek több mint 30 százalékkal, a kamatkiadások viszont 50 százalékot meghaladó mértékben növekedtek. A gyorsan emelkedő forrásköltségeket a bankok nem hárították át ügyfeleikre teljes mértékben – következtet a tanulmány. Ez egyrészt az erős árverseny következménye, másrészről pedig a forintgyengülés miatt egyébként is súlyosan érintett devizahitel-portfólió kockázatainak további növelését elkerülendő következhetett be – olvasható a PSZÁF anyagában.
