A sanghaji Fudan egyetemen tartott vasárnapi előadásában Soros kifejtette: a globális hálózatokba kevéssé beágyazott kínai bankrendszer éppen a zártság következményeképpen jobb állapotban van, mint a nemzetközi pénzügyi rendszer.
“Az állam szerepe is nagyobb. Amikor a kormány azt mondja, hogy a bankok helyezzenek ki hitelt, akkor a bankok nekiállnak hitelezni” – mondta Soros. E két tényező és az állami gazdaságélénkítő csomagok hatására Kína hamar kilábalhat a recesszióból. “Azt hiszem, hogy Kína befolyása a világgazdaságban gyorsabban fog növekedni, mint ahogy azt sokan gondolják” – mondta Soros György.
A pekingi vezetés tavaly novemberben 584 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagot hagyott jóvá, és május végén bejelentették, hogy újabb 440 milliárd dolláros programot készítenek elő, a kínai bankok pedig az első negyedévben minden korábbinál nagyobb mennyiségű hitelt helyeztek ki. Elemzők arra számítanak, hogy az intézkedések révén a világ harmadik legnagyobb gazdasága hamarosan túljuthat a válságon.
Egyes vélemények szerint a kínai valuta, a jüan akár globális tartalékvaluta is lehet. Erről beszélt például Alekszej Kudrin orosz pénzügyminiszter ugyancsak vasárnap a szentpétervári gazdasági fórumon. Kudrin szerint a jüannak már a következő évtizedben lehet tartalékvaluta funkciója, ehhez azonban a kínai gazdaság liberalizációja és a jüan konvertibilitása is szükséges.
