Az EKB tavaly október óta már öt alkalommal csökkentette a kamatot, amely így 3,75 százalékról – 250 bázisponttal – 1,25 százalékra esett idén tavaszra. A legutóbbi, április elején végrehajtott 25 bázispontos csökkenés csalódást okozott, piaci elemzők 50 bázispontos mérséklést tartottak szükségesnek a növekedés beindításához.
Az EKB kormányzó tanácsának csütörtöki ülése előtt számos elemző úgy vélte, biztosra lehet venni, hogy a testület tovább csökkenti az irányadó refinanszírozási kamatminimumot.
Jean-Claude Trichet többször kizárta a „zéró kamat” lehetőségét az euróövezetben. Hangsúlyozta: az EKB a nullaszázalékos kamat helyett nem szokványos pénzpolitikai eszközökkel, egyebek között a pénzpiaci likviditást javító úgynevezett mennyiségi könnyítésekkel kíván enyhíteni a 16 államot tömörítő eurózóna gazdasági problémáin. Várhatóan az EKB vezetője ezekről hamarosan részleteket közöl.
Ugyanakkor az amerikai Fed kamatmélypont célja nulla és 0,25 százalék között van, a japán jegybanké 0,1 százalékon áll, a brit Bank of Englandé pedig 0,5 százalékon.
A pénzpiaci likviditást javító nem szokványos pénzpolitikai eszközök közé tartozik például a tartalékképzési kötelezettség lazítása, a refinanszírozási idő meghosszabbítása és államkötvények vásárlása. Ez utóbbi vitákra adhat okot; ha az EKB ehhez az eszközhöz nyúl, akkor a kormányzó tanácsban meg kell állapodni arról, hogy miként osztják szét 16 felé az államkötvény-vásárlásra szánt összeget.
