A negyedéves adatok alapján 2008 IV. negyedévében a külfölddel szemben fennálló finanszírozási igény (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes hiánya), az előző negyedévhez képest nem változott, 2,517 milliárd euró (660 milliárd forint) volt, a szezonális hatások kiszűrésével 2,247 milliárd euró, a GDP 8,9 százaléka.
Az MNB módosította a 2008. I-III. negyedéves adatokat. Így tavaly a harmadik negyedévben a folyó fizetési mérleg hiánya 2,658 milliárd euró volt, szezonálisan kiigazítva 1,802 milliárd. A második negyedévben kiigazítás nélkül a hiány 2,01 milliárd euró, kiigazítva 1,798 milliárd euró volt, míg az elsőben 1,65 milliárd, szezonálisan kiigazítva pedig 1,681 milliárd eurós hiányt mértek.
A jegybank felhívja a figyelmet arra, hogy a most megjelent negyedéves adattal 2008-ra rendelkezésre áll mind a négy negyedéves adat, ezt azonban a közvetlen tőkebefektetésekhez kapcsolódó jövedelmek becsült jellege miatt a jegybank nem tekinti éves adatnak.
Csökkent a hiány
Az áruforgalom hiánya a IV. negyedévben a szezonális hatásoktól megtisztítottan 80 millió euróra csökkent úgy, hogy az export és az import szintje az előző negyedévhez képest közel 15 százalékkal visszaesett. A szolgáltatás bevételek csökkentek a negyedik negyedévben, a kiadások növekvő tendenciája nem változott.
Az idegenforgalmi bevételek és kiadások a szezonális hatások miatt alacsonyabbak az előző negyedéves számoknál, a kiigazított adatok az előző negyedév szintjén alakulnak. A szezonálisan kiigazított egyenleg 361 millió euró volt. Az egyéb szolgáltatásokon a bevételek visszaesése miatt 128 millió euró hiány keletkezett.
Adóssághoz kapcsolódó
Az adóssághoz kapcsolódó jövedelmek szezonálisan kiigazított hiánya 962 millió euró, a nem adósság típusú jövedelmeken keletkezett hiány pedig 1,594 milliárd euró lett.
A folyó transzferek egyenlege 2008. IV. negyedévében 385 millió eurós hiányt mutatott.
Az EU-val kapcsolatos negyedik negyedéves tranzakciókat tekintve, a folyó transzferek hiánya 137 millió euró, míg a tőketranszferként elszámolt tranzakciók bevételi többlete 77 millió euró. Összességében a negyedik negyedévben 60 millió euró kiadási többlet keletkezett az EU-transzfereken.
Forrásbeáramlás
Tavaly a IV. negyedévben a nem adóssággeneráló finanszírozás formájában megvalósuló tőkemozgások egyenlege összességében 448 millió euró forrásbeáramlást mutatott. Ebből a magyar befektetők külföldre irányuló, részesedés formájában megvalósuló közvetlen tőkebefektetésének értéke 665 millió eurót, a külföldi befektetők magyarországi tőkebefektetései 813 millió eurót tettek ki.
A magyarok külföldi befektetéseihez kapcsolódó újrabefektetett jövedelmek 175 millió euróval, míg a külföldiek magyarországi befektetésein elszámolt újrabefektetett jövedelem 1,816 milliárd euróval növelte a befektetések értékét. A tulajdonviszonyt megtestesítő portfólió befektetéseknél 1,341 milliárd euró forráskiáramlás történt, ebből 128 millió euró volt a magyar befektetők külföldi részvényvásárlása és 1,213 milliárd euró a külföldiek részvényeladása.
24 milliárd tartalék
Az adóssággeneráló finanszírozás egyenlege a negyedik negyedévben 2,441 millió euró volt, ebből a közvetlen tőkebefektetésekhez tartozó egyéb tőkemozgásoknál a magyar befektetők külföldi közvetlen tőkebefektetéseihez 373 millió beáramlás, a külföldiek magyarországi tőkebefektetéseihez pedig 667 millió euró forráskiáramlás kapcsolódott.
Tavaly december végén a jegybanki tartalékok értéke 24 milliárd euró volt.
Magyaráz az MNB
A negyedik negyedéves folyó fizetési mérleg adat lényegében megfelelt a jegybank februári inflációs jelentésében bemutatott várakozásuknak – közölte a Magyar Nemzeti Bank az adatok nyilvánosságra kerülése után.
A dokumentum szerint a folyó fizetési mérleg hiányát növelte az is, hogy az Európai Uniótól a tavalyi utolsó negyedévben kevés pénz érkezett hazánkba, bár a jegybank szerint ez átmeneti állapot: az idei első negyedévben jóval több forráshoz jutottunk, nagyságrendileg annyihoz, mint tavaly az év egészében.
Az MNB hangsúlyozza: bár a vizsgált időszakban csak becsülték a külföldi közvetlen tőkebefektetésekből származó jövedelmek áramlásának nagyságát, úgy számoltak, hogy a „jövedelemegyenleg hiányának közel háromnegyede a külföldi közvetlen működőtőkéhez kapcsolódó nettó jövedelem-kiáramláshoz köthető”, vagyis a profit hazatelepítéséről van szó.
Számos jel mutat a lakossági megtakarítások ugrásszerű emelkedésére, ami meg fog jelenni a külső egyensúlyi pozíciónk javulásában is – írja még értékelésében a jegybank.
A recesszió javítja az egyenleget
A hazai kereslet visszaesése és a vállalti profitok csökkenése idén érdemben javíthatja a folyó fizetési mérleg egyenlegét – írja gyorselemzésében a Takarékbak.
A beérkező uniós pénzek hatására ráadásul hazánk külső finanszírozási igénye a tavalyi GDP-arányos 7,5 százalékról idén 2 százalékosra csökken.
