Az eurót 311,51 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben hétfőn délután négy órakor, szemben a péntek délutáni 303,20 forinttal. Hajnalban 306 és 307,50 forint között alakult az euró, majd kora reggel 308 és 309 forint között születtek a kötések, később kissé javult a forint pozíciója. A forint hirtelen gyengülésére délután azt követően került sor, hogy a Standard & Poor’s hitelminősítő „BBB mínusz”-ra csökkentette Magyarország hosszú lejáratú szuverén adósságának osztályzatát „BBB”-ről.
A kereskedők szerint a forint ezzel visszaigazodott a térségbeli devizák közé, hiszen az elmúlt napokban jobban teljesített náluk. Amíg az elmúlt hét végén a zloty/forint még 66,40 körül járt, addig hétfőn reggel 65,30-nál. Ez délutánra visszaesett 65,90-re. A térségbeli devizák árfolyam esése az eurónak a dollárral szembeni gyengülésének, valamint a nemzetközi piacon növekvő kockázatkerülésnek tudható be. A forintra a belpolitikai válság fejleményei egyelőre kevésbé hatnak, mivel még nem ismeretes az új kormány programja és mozgástere annak végrehajtására – mondták a kereskedők.
A dollárt 237,62 forinton jegyezték hétfőn délután négy órakor a bankközi kereskedelemben, szemben a péntek délutáni 228,32 forinttal. A svájci frank jegyzése délután négy órakor 205,62 forint volt a pénteki 199,42 forinttal szemben. Az MNB hivatalos devizaárfolyam jegyzése 202,66 forintra változott a pénteki 198,70-ről. A japán jent (100 jen) 244,92 forinton jegyezték hétfőn délután a péntek délutáni 233,64 forint után. Az MNB hivatalos deviza jegyzése 241,34 forint, míg pénteken 229,39 forint volt.
Már majdnem Románia szintjén
Az S&P bejelentése szerint az eddigi „BBB”-ről „BBB mínusz”-ra romlik a hosszú lejáratú magyar állami kötelezettségek besorolása, és az új osztályzatra is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátás érvényes. Hasonló mértékben gyengítette a cég a Budapestre külön érvényes hosszú futamú besorolást is. A rövid távú „A-3” osztályzatokat megerősítette a Standard & Poor’s.
Ha az S&P az új szintről tovább rontja a hosszú futamú magyar adósosztályzatot, azzal Magyarország ennél a cégnél átkerülne a befektetésre ajánlott sávból a spekulatív, magas hozamú „BB” kategóriába. Jelenleg két EU-tagállam, Románia és Lettország besorolása van a „BB” sávban, „BB plusz” osztályzattal. Romániát az S&P mellett a Fitch Ratings is ezen a spekulatív besorolási szinten tartja nyilván. Románia az egyetlen EU-tagállam, amelyre több hitelminősítő is spekulatív osztályzatot tart érvényben.
Az IMF-segély véges
A Standard & Poor’s a magyar adósosztályzat hétfői rontását azzal indokolta, hogy tovább növekszik a közfinanszírozásra nehezedő nyomás a szükségestől elmaradó bevételek miatt, emellett növekszik a kormányadósság rátája is. Az S&P szerint nő annak kockázata is, hogy materializálódnak a pénzügyi szektorból a kormányra háruló kötelezettségek. A cég azzal számol, hogy emelkedni fog a nem teljesítővé váló kinnlevőségek aránya, tekintettel a gazdaság gyengülésére és a meggyengült forintra.
Az S&P ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy hazai piacra kihelyezett hitelek mintegy fele devizaalapú. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU pénzügyi védőprogramja „jelentős, ugyanakkor véges” támogatást nyújt a kormányzati finanszírozásnak, áll az elemzésben.
Hat százalékos csökkenés
A hitelminősítő előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék-érték (GDP) az idén 6 százalékkal csökken, és jövőre is még 1 százalékos visszaesés várható. Emiatt nehezebb lesz tartani az idei, 2,9 százalékos felülvizsgált GDP-arányos államháztartási hiánycélt, ráadásul megnőtt a politikai bizonytalanság is, miután Gyurcsány Ferenc kormányfő gyakorlatilag lemondott. Az S&P az elemzés szerint mindazonáltal azt várja, hogy a jelenlegi kormány, és „a következő kormányok” is tartják magukat az IMF/EU-programhoz.
A cég előrejelzése szerint a bruttó államadósság jövőre a GDP 83 százalékára nő a tavalyi 73 százalékról. Mindeközben a magánszektor teljesítményét is korlátozó fő szerkezeti problémák, például a közszféra nagy mérete és a még mindig „viszonylag nagyvonalú” szociális ellátó rendszer, továbbra is kezelésre várnak.
A Standard & Poor’s szerint a negatív kilátás érvényben hagyása a besorolást terhelő, tartósan lefelé ható kockázatokat tükrözi. A magyar gazdaság és a költségvetési helyzet kilátásainak további romlása, a pénzügyi szektor likviditási vagy fizetőképességi problémáinak esetleges jelei, vagy a hosszabb időre elhúzódó „politikai bénultság” újabb leminősítéshez vezethet, áll az elemzésben.
A Standard & Poor’s szerint ugyanakkor ha olyan, erős politikai vezetés alakul ki, amely vissza tudja szerezni a befektetői bizalmat, és nekilát a közszféra szükséges reformjának, a magyar adósbesorolás a jelenlegi szinten stabilizálódhat.
Magyarországra a három nagy hitelminősítő jelenleg három különböző szuverén osztályzatot tart érvényben, ezek közül a Standard & Poor’s által most megadott „BBB mínusz” a leggyengébb.
A Fitch Ratings egy fokozattal jobb, „BBB” szintű, a Moody’s Investors Service pedig még elsőrendű befektetői „A3”-as besorolással tartja nyilván a magyar adósságot. A Moody’s magyar osztályzata három fokozattal jobb, mint az S&P-é.
Elemzők szerint várható volt
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője elmondta: A hitelminősítő Magyarország hosszú lejáratú szuverén adósság osztályzatának csökkentését a vártnál mélyebb recesszióval indokolta, illetve azzal, hogy a GDP arányosan 3 százalékos államháztartási hiánycél tartásához további intézkedésekre lesz szükség. Az osztályzat rontása azt is jelenti, hogy Magyarországot már csak „egy küszöb” választja el attól, hogy a befektetési kategóriából is kikerüljön.
A kérdés, hogy milyen hatékony programmal tud előrukkolni és milyen gyorsan az új kormány – mondta. Az sem látszik ma még, hogy milyen támogatottságot élvezhet az új kormányprogram, a társadalmi támogatottság hiánya azonban egyértelmű – tette hozzá. Suppan Gergely szerint emiatt talán célszerűbb lett volna előrehozott választásokat tartani, de, mint mondta az akkor felálló kormánynak sem lett volna sok választása, hasonló intézkedésekről kellett volna döntenie, mint a mostaninak, elképzelhető azonban, hogy magasabb társadalmi támogatottság mellett.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője is hasonlóan vélekedett. Úgy vélte, hogy további osztályzat rontásnak, ha nem is lenne nagyobb piaci, portfólió átrendező hatása, rendkívül rossz lenne az üzenete. A piac határozott programot vár az új kormánytól, és egyre többet. Már nem csak rövid, de hosszú távon ható intézkedéseket is várnak annak érdekében, hogy a növekedési potenciál emelkedjen és a hosszú távú adósság alakulására is megnyugtató választ adjon a kormány. A költségvetési hiány tartását biztosító lépések szükségesek, de lehet, hogy kevesek lesznek, a strukturális reformok beindításával is foglalkoznia kell – méghozzá meggyőzően – a most felálló kabinetnek.
