Gazdaság

Soros sajnálja az OTP-támadást

Csaknem fél milliárd forintra bírságolta Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a Soros Fund Management LLC-t tavaly október 9-i, OTP részvényekre kötött üzletei miatt, amelyek a banki papír jelentős értékvesztését okozták. Ez a felügyelet történetének legnagyobb ilyen jellegű bírsága.

A határozat szerint a Soros Fund Management LLC megsértette a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat. Az alapnak a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kell befizetnie a 489 millió forintos bírságot. A PSZÁF az ügyleten realizált árbevételt mintegy 675 ezer amerikai dollárban állapította meg, és a cselekmény tőkepiaci súlyának figyelembe vételével a bírságot ennek 400 százalékában határozta meg.

2008. október 9-én 16:27 perctől kezdődően az OTP Bank Nyrt. részvényeire három eladási ajánlatból több tőzsdei ügylet jött létre a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) 4350 és 3855 forint közötti kötési áron. A kötések időzítése, mennyisége és piacra gyakorolt hatása egyértelműen felvetették a tiltott piacbefolyásolás megvalósultának lehetőségét – áll a PSZÁF indoklásában.

Egyértelműen megállapítható volt, hogy a londoni székhelyű befektetési szolgáltató a 2008. október 9-i tőzsdei kereskedési nap zárószakaszában összesen 251 000 darab OTP törzsrészvényt adott el és ez az eladás a záróárat 3855 forinton rögzítette, amely 9,29 százalékos negatív irányú elmozdulást, azaz árfolyamesést eredményezett. A felügyelet azt is megállapította: a londoni szolgáltató üzletkötője által 2008. október 9-én 16:59:53 és 17:01:29 között lefolytatott telefonbeszélgetésből kiderül, hogy a londoni székhelyű befektetési szolgáltató az OTP törzsrészvényeket kifejezetten short ügyletkötési technikával kívánta értékesíteni.

A megbírságolt társaság 2008. október 9-én 390 000 darab OTP részvényt kért kölcsön a londoni székhelyű befektetési szolgáltató értékpapírkölcsönzési részlegétől, amelyre részvényswap ügylet keretében short kitettség létrehozását kérte. Célja a 390 000 darab OTP törzsrészvény cseréje volt, melyet zárószakaszhoz közel, illetve zárószakaszban hajtott végre. Az indoklás szerint a társaság a kölcsönkért 390 000 darab részvényre 2008. október 9-én felvett pozícióját egy ellenirányú (vételi) ügyletkötéssel másnap le is zárta, ami rövid idő ahhoz, hogy a swap ügylet gazdasági funkcióját betöltse, azaz a részvényárfolyam esésében fennálló kitettsége mellett rendszeres fix jövedelmet biztosítson a társaság számára. (Október 10-én a részvény záró ára 3600, legalacsonyabb ára 3.277 forint volt.)

A társaság részéről tehát nem volt indokolt, hogy a swap-ügylet során úgy és olyan időben határozza meg instrukcióit (azt az árat, amelyen hajlandó volt a swap-ügyletek megkötésére), hogy a napi kereskedés során, a piaci szereplők által kiemelten figyelt zárószakaszhoz közel, illetve zárószakaszra koncentráltan, piaci áron nagymennyiségű részvényeladásra kerüljön sor a magyar piacon, majd az eladott részvényeket másnap visszavegye. A társaság instrukciói végrehajtásának piaci hatásaival tisztában volt.

Néhány órával a PSZÁF-határozat után Soros György közleményt adott ki, amelyben azt írta, hogy „a Soros Fund Management együttműködik a magyar hatóságokkal, és egyúttal belső vizsgálatot indított. A vizsgálat eredményének ismeretében a Fund megteszi a megfelelő intézkedéseket. Őszintén remélem, hogy a Fund alkalmazottja nem szegte meg az érvényes szabályokat.”

Soros hangsúlyozta, hogy a Soros Fund Management működését már nem ő ellenőrzi. „Az elmúlt évben visszavonultam, és kizárólag a saját számlám üzletkötéseit irányítom, ám a cég kereskedelmi tevékenységét nem én felügyelem” – szögezte le, és sajnálatát fejezte ki az üzleti tranzakció miatt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik