A GS elemzői úgy vélik, a Monetáris Tanács hétfői ülésén marad a jelenlegi, 9,50 százalékos szinten az MNB alapkamata. A ház szerint a kamatcsökkentési folyamat már februárban leállt a forint volatilitása miatt, annak ellenére is, hogy mélyül a reálgazdasági recesszió. Ráadásul (a vártnál kisebb mértékben csökkenő) februári infláció is annak bizonyosságául szolgált, hogy a gyengébb valuta erőteljes inflációs tényezővé kezd válni, ellensúlyozva a nyersanyagok világpiaci áresésének hatását – áll a Goldman Sachs londoni prognózisában.
A cég közölte, hogy felülvizsgálta a magyar pénzügypolitikára adott előrejelzését, és most már nem vár kamatmódosítást tizenkét havi távlatban sem. Újabb jelentős forinteladási nyomás esetén az MNB kamatemelésre is kényszerülhet, „ha már minden más pénzügypolitikai eszközéből kifogyott” – tette hozzá a GS. A JP Morgan londoni befektetési részlegének részletes előrejelzésében szintén az szerepel, hogy az utóbbi időben végbement forintgyengülés átszűrődő hatása már egyértelmű volt a februári inflációs adatokban, és a jelenség várhatóan a továbbiakban is lassítani fogja a magyarországi dezinflációt.
A ház emiatt – és a tervbe vett áfaemelést is figyelembe véve – egy teljes százalékponttal 3,2 százalékra emelte a 2009 végi, éves összevetésű magyarországi inflációra adott prognózisát. A tartós forintgyengeség kilátása és az inflációs átszűrődési jelek miatt a harmadik negyedév végéig nem várható kamatcsökkentés – véli a JP Morgan. A cég egy százalékponttal 8,50 százalékra növelte az idei év végi MNB-kamatszintre adott előrejelzését, vagyis arra számít, hogy az idén csak egy százalékponttal csökken tovább a magyar jegybank alapkamata.
Ez a ház is a lehetőségek közé sorolja a magyarországi kamatemelést arra az esetre, ha tovább gyengülne a forint, hozzátették azonban, hogy a monetáris szigorítás nem a cég központi forgatókönyve.
