Alistair Darling az uniós pénzügyminiszterek brüsszeli ülése előtt, a BBC rádiónak adott keddi interjúban azt mondta: az euróövezeti jegybanknak (EKB) már most is van egy hozzávetőleg 25 milliárd eurós kerete, amelyből „bajban lévő, vagy éppen bajba kerülő” országoknak hitelezhet.
Darling közölte: úgy érzékeli, hogy „megvan a hangulat” ennek a keretnek a további emeléséhez.
A brit pénzügyminiszter az EU-tagországok középtávú fizetésimérleg-problémáinak kezelését segíteni hivatott EKB-keretre utalt, amelyet tavaly emeltek 12 milliárd euróról 25 milliárd euróra, és amelyből Magyarország már kapott hitelt.
A brit szakpolitikus szerint sokan kérdezik, hogy a szintén recesszióban lévő Nagy-Britannia és Nyugat-Európa miért foglalkozik a keletiek gondjaival, és hogy „mi közünk van ehhez az egészhez”.
Együttműködés kell
Darling kijelentette: ha e problémákat nem kezelik, az Nyugat-Európára is hatással lenne, mivel a nyugat-európai országok jóléte az európai és más térségbeli feltörekvő gazdaságok egészségi állapotától függ.
A brit pénzügyminiszter a keddi The Guardianben is cikket közölt arról, hogy a jelenlegi, „nemzedékek óta nem látott súlyosságú” világgazdasági visszaesés közepette alapvető fontosságú az összes ország együttműködése.
Darling a legnagyobb brit baloldali napilapban azt írta: a feltörekvő gazdaságoknak, amelyek 2007-ben a világkereskedelem értékbővülésének több mint 50 százalékát adták, „kritikus szerepük” van a világgazdasági növekedés újraindulásában. A miniszter szerint a legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságok alkotta húszas csoportnak (G20) meg kell állapodnia az IMF rendelkezésére álló források „jelentős” emeléséről, annak érdekében, hogy a pénzügyi szervezet pótlólagos likviditást nyújthasson a tőkeáramlások hirtelen leállásától vagy visszafordulásától fenyegetett felzárkózó gazdaságoknak.
Nem biztos, hogy elég az IMF-keret?
Ezt a brit kormány jó ideje szorgalmazza. Gordon Brown miniszterelnök már a múlt év végén kijelentette: az IMF-nek 250 milliárd dollár áll rendelkezésére, „de nem biztos, hogy ez elég lesz”, és mind egyértelműbb, hogy jelentős pótlólagos forrásokra van szükség. A brit kormányfő szerint helyes lenne, ha e hozzájárulásokat olyan, nagy tartalékkal és többletekkel bíró országok ajánlanák fel, mint Kína, vagy az öbölmenti olajállamok.
A kínai miniszterelnök azonban nemrég lehűtötte az országa hozzájárulásához fűződő reményeket.
Ven Csia-pao (Wen Jiabao) a Financial Timesnak néhány hete azt mondta: az IMF reformját nem nagy tőkeinjekciókkal, hanem a szavazati jogok rendszerének átalakításával kell kezdeni, olyan módon, hogy a fejlődő országok nagyobb szerephez juthassanak a szervezetben.
Ven a londoni gazdasági napilapnak kijelentette: Kína továbbra is „viszonylag szegény” ország, amelyre hatalmas fejlesztési feladatok várnak, és ez „korlátok közé szorítja nagyvonalúságát”.
Még van elég pénz
Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója a BBC televíziónak nemrég adott nyilatkozatában – arra a kérdésre, hogy lesz-e elég pénze a valutaalapnak – úgy fogalmazott: az IMF-nek „ma még van elég pénze”, de ha a válság folytatódik, az év közepén a szervezetnek pótlólagos forrásokra lesz szüksége.
A The Guardianben megjelent keddi cikkében a brit pénzügyminiszter olyan becsléseket idézett – részletezés nélkül -, amelyek szerint a közép- és kelet-európai országok „finanszírozási hiánya” az idén 100 milliárd dollár lehet.
A G20-országok pénzügyminiszterei szombaton, állam- és kormányfői április 2-án találkoznak Londonban, hogy közös válságellenes válaszintézkedésekről döntsenek. Az áprilisi londoni csúcstalálkozón a tervek szerint jelen lesz Barack Obama amerikai elnök is.
