Nem lehetséges „egyik napról a másikra” megváltoztatni az euróövezeti csatlakozás feltételeit – vélekedett vasárnap Brüsszelben Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportjának elnöke.
Az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek kötetlen találkozója előtt nyilatkozva úgy fogalmazott, a gyors változtatás „nem kivitelezhető”. Juncker arról is beszélt, hogy a kelet-európai térségen belül jelentősen eltérő az egyes országok helyzete.
Készülődés a családi fotóra – Gyurcsany Sarkozyvel fog kozett, közöttük Zapatero spanyol kormányfő (Fotó: MTI)
Nem sokkal korábban tartott sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország szeretné, ha a csatlakozás folyamatát – a kritériumok változatlanul hagyása mellett – uniós részről is gyorsítani lehetne. Nem akarunk előszobázni, ott akarunk lenni, ahol az események történnek – mondta Gyurcsány magyar újságíróknak. Mint mondta, elsősorban annak a legalább kétéves várakozásnak a lerövidítésére gondol, amelyet jelenleg az euró előszobájában, az európai árfolyam-mechanizmusban (ERM-2) kell tölteni az euróövezeti tagság előtt.
A csúcsértekezlet előtt nyilatkozva az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Durao Barroso az összehangolás és a közös szabályok betartásának fontosságát hangsúlyozta, amiből szintén nem a gyorsított valutauniós csatlakozás ötletének támogatását lehet kiolvasni.
Gyurcsány pénzt kér Kelet-Európának
Négyféle teendőt foglal magában az a Közép-Európának szóló, 180 milliárd euró értékű stabilizációs és integrációs program, amelyet Magyarország kezdeményezett a gazdasági válság leküzdésére, jelentette be brüsszeli sajtótájékoztatóján, szintén az informális csúcs előtt tartott sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.
A program célja pénzt biztosítani az országoknak, megerősíteni a bankokat tőkével, átalakítani magánszemélyek és vállalatok rövid lejáratú hiteleit hosszabb távú hitelekké, valamint közvetlenül segíteni a reálgazdaságot új hitelekkel, támogatásokkal, beruházásokkal.
Számításai szerint a térség országainak központi bankjait, illetve a nyugati bankok térségi leányainak tőkefeltöltését összesen 50-60 milliárd euró, a szerkezetüket átalakító bankoknak nyújtandó tőkesegítséget 35-45 milliárd, a reálgazdaság élénkítését 75-85 milliárd euró szolgálná a csomagon belül.
– Az nem járja, hogy Közép-Európára csak akkor van szükség, amikor lehetőséget teremt a régebbi EU-tagok számára – mondta a kormányfő, akinek csomagterve a tíz kelet- és közép-európai EU-tagországon kívül Horvátországra és Ukrajnára is vonatkozna.
