Jószerivel képtelenség felhívni a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületét (BHKE), a vonal állandóan foglalt – tapasztalta meg szerkesztőségünk is. Ezen azért nem lehet csodálkozni – mondta lapunknak Lénárd Mariann, az egyesület főtitkára, mert becslésük szerint legalább hússzorannyian érdeklődnek, panaszkodnak szervezetüknél, mint 2-3 hónapja. Míg tavaly év végén napi 20-25 e-mailt kaptak, addig mostanában már reggelre 150 megkeresés halmozódik fel a „levelesládában”, ami a nap folyamán tovább duzzad.
Nem tudni hányan vannak
Mindez két dolgot bizonyít, egyrészt, hogy a dráguló hitelek törlesztése egyre több embernek okoz nehézséget, másfelől viszont arra is rávilágít, hogy a bankok még mindig nem súlyának megfelelően kezelik a helyzetet – állítja Lénárd Mariann. Az egyoldalú szerződésmódosításokkal a pénzintézetek kész helyzet elé állítják ügyfeleiket, miközben utóbbiakat arról sem tájékoztatják tisztességesen, hogy néhány hónap alatt miért emelkedett havi törlesztésük például 100 ezerről 160 vagy 180 ezer forintra.
A főtitkár szerint nem igaz, hogy az ügyfelek zöme felelőtlenül és felkészületlenül vette volna fel devizaalapú hitelét, igenis számoltak árfolyamkockázattal, ilyen és ilyen euró vagy svájci frank áron, hogyan változik a törlesztőrészlet. Azzal viszont nem kalkulálhattak, hogy milyen plusz járulékos költségeket fog felszámítani a bank vagy mekkora mértékben emel kamatot.
Banknak, ügyfélnek egy az érdeke
Erősen vitatja az egyesület érvelését Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója, aki szerint megbízható statisztikai adatok híján már az is értelmezhetetlen, hogy hányszor többen keresik meg a BHKE-t, mint korábban. A pénzügyi és gazdasági válság közepette természetes, hogy van aggodalom, félelem, ami növeli az érdeklődések, megkeresések számát, az viszont ebből nem derül ki, hogy ebből hány a tényleges panaszos. Hányan „csak” azt nem értik, hogy miért pont annyival növekedett törlesztőrészletük, hányan küzdenek törlesztési nehézséggel, s hányan vannak olyanok, akik úgy vélik, hogy a bank nem rugalmas velük szemben.
Ez utóbbi amúgy is ellentmond annak: a banknak és az ügyfélnek közös érdeke, hogy ne dőljön be a hitel, ha módosítással is, de éljen a szerződés, hiszen a bank nem akar lakástulajdonos lenni, nem illik a profiljába – állította Müller János. Tudomása szerint ezt támasztja alá az is, hogy a múlt évben 26 ezer végrehajtásról született döntés, amiből ténylegesen 2600-at hajtottak végre, s ezek közül is csak mindössze 150-et kezdeményezett bank.
Amúgy a bizonytalanságot hűen tükrözi az is, hogy igazából arról sincs megbízható adat, hogy mennyi devizaalapú hitel van az országban. A Magyar Nemzeti Bank adataiból annyi derül ki, hogy 2008 szeptember végére a teljes lakossági hitelállomány 8 500 milliárd forintra emelkedett, ebből a devizás kölcsönök állománya 5 500 milliárd volt. Daróczi Dávid kormányszóvivő korábban arra emlékeztetett, hogy a teljes hazai hitelállomány 60 százaléka devizahitel, amelyből a lakáshitelek 2200 milliárd forintot, azaz a GDP 9 százalékának megfelelő összeget tesznek ki. De hogy mindez hány hitelszerződést takar, arról nincsen tudomás.
Kérdéses a próbaper eredménye
A napokban került a hírek közé, hogy Czirme György ügyvéd próbapert indít a bankok ellen, mert szerinte a pénzintézetek nem háríthatják át a válság összes negatív következményét a hitelt felvevőkre. Az ügyvéd arra hivatkozik, hogy a gazdasági válság a hazai bankoktól és ügyfelektől függetlenül következett be, így ennek következményeit közösen kellene viselniük.
Vajon mennyire lehet eredményes az ügyvéd kezdeményezése – kérdeztük a hitelkárosultak egyesületének főtitkárától. Lénárd Mariann bár figyelemfelkeltőnek gondolja a kezdeményezést, mégis inkább szkeptikus az eredményességével kapcsolatban. A bíróságok ügyvitelét ismerve, ki tudja, hogy mikor tűzik ki tárgyalásra az ügyet, s az meddig fog tartani – tette fel a kérdést. Az adósok most vannak nehéz helyzetben, mit kezdjenek azzal, hogy mondjuk decemberben kezdik tárgyalni az ügyvéd keresetét. S talán az is szerencsésebb, nyomatékosabb lett volna, ha például fogyasztóvédők indítják a pert – vélekedett az egyesület főtitkára.
