A jelenlegi helyzetben minden szereplőnek felelősséget kell vállalnia a kelet-európai bankok megsegítésében, beleértve a nyugati bankok anyaországait is – erősítette meg az Európai Bizottság álláspontját José Manuel Durao Barroso elnök Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel kedden Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján.
Emlékeztetett arra, hogy szó lesz e témáról a kelet- és közép-európai országok vezetőinek vasárnapi brüsszeli találkozóján is, amelyet az EU-tagországok állam- és kormányfőinek rendkívüli értekezlete követ.
„Minden szereplőnek vállalni kell felelősségét, így az új és régebbi tagállamoknak, a pénzintézeteknek és pénzügyi hatóságoknak, illetve az anyabankok országainak is” – fogalmazott Barroso.
„Olyan kihívásokról van szó, amelyeket korábban az EU-ban nem tapasztaltak még, és közös uniós megközelítést igényelnek” – indokolta álláspontját az elnök. Egy kérdés kapcsán hozzátette, hogy a térség valutáiról érkező legutóbbi hírek pozitívak. Szerinte ez azt is mutatja, hogy egyelőre nem kell katasztrófa-forgatókönyvekkel számolni.
A sajtótájékoztatón Barroso elmondta, hogy az Európai Bizottság értékelése szerint Magyarország helyes gazdaságpolitikát választott, hogy kezelje a magas államháztartási és külső adósságot.
Ki kellene nyitni az ernyőt
Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott, hogy fel kell hívni az európai bankok és az európai kormányok figyelmét arra, hogy felelősségük nemcsak az anyaországban és az anyabankban van: az egységes piac szellemében az anyabankoknak ugyanazokat a szabályokat, megoldásokat érvényesíteniük kell fiókjaikban is, függetlenül attól, hogy azok hol helyezkednek el.
Megerősítette azt a véleményt, hogy létesíteni kell egy speciális, Közép- és Kelet-Európára szóló banksegítő programot nemzetközi részvétellel. Ezt egy nagyjából 100 milliárd euró értékű alap segítené. Később, magyar újságíróknak a kormányfő elmondta: ez a banksegítő program akár EU-n kívüli országokra, így Ukrajnára is kiterjedhetne.
Gyurcsány Ferenc úgy vélte, hogy „jobban ki kell nyitni az európai pénzügyi intézmények ernyőjét is” az egész Európai Unió fölé, beleértve az Európai Beruházási Bankot, az Európai Központi Bankot és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot is.
A kormányfő szerint a jelenlegi válságjelenségek kezeléséhez a fel kell gyorsítani az euróövezeti csatlakozás előkészületeit az érintett országokban, az unióban pedig a csatlakozási mechanizmust.
„A devizaválság elleni legjobb védekezés … belépni az eurózónába” – fogalmazott a miniszterelnök.
Hozzátette: ha Magyarország „jól teszi a dolgát”, ez akár korábban eljöhet, „mint sokan gondolják”.
Le lehetne rövidíteni a várakozást
A miniszterelnök később, magyar újságírókkal találkozva kifejtette: az unió részéről történő gyorsítás alatt nem azt érti, hogy az euró bevezetésének érdemi követelményeiből engednie kellene Brüsszelnek, hiszen akkor az eurót bevezető ország egyben kockázatokat is „bevinne” az euróövezetbe.
Vannak azonban az euró bevezetésének nem annyira kemény, hanem rugalmasabb előfeltételei is, így például az a szabály, hogy az euróövezethez csatlakozni kívánó országnak két éven át kell várakoznia az „előszobaként” emlegetett ERM-II árfolyammechanizmusban. Ezt a várakozási időt a magyar kormányfő szerint közös elhatározással le lehetne rövidíteni.
