„Ami a tizenharmadik havi nyugdíjat illeti, amit – sokakkal egyetemben – mindig is súlyos hibának tartottam: rendkívül visszásnak látom a beépítését. Tudniillik aki majd csak ezután megy nyugdíjba, már nem kapja, aki viszont eddig is részesült ebből a mindenféle alap nélkül kiosztott ingyenpénzből, attól azt, mivel beépül a nyugdíjába, már valóban nem veheti el senki” – mondja még, megjegyezve, hogy a nyolcvanezer forintban való korlátozás pedig sérti a biztosítási elvet: mert aki többet dolgozott és több járulékot fizetett, az több nyugdíjat is kell hogy kapjon. De persze nem ez az egyetlen olyan elem, ahol az elvek sérülnek.
„Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és a Pénzügyminisztérium számításai szerint, ha mindezek a bejelentett változások végbemennek, a 2050-ig tartó időszakban az előre jelzett pénzügyi hiány nagy része nem jelentkezik.” Majd azzal folytatja, hogy a kompromisszum-keresés nem tudta figyelmen kívül hagyni a politikai szempontokat, (egy évvel a választás előtt) vagyis a mai nyugdíjasokat nem érinti hátrányosan a változások többsége.
A nyugdíjkorhatár emeléssel például 2050-ig biztosítva van a nyugdíjrendszer stabilitása. Ön szerint mikor kezdődik az a kritikus idő, amikor már lehetetlen lesz így tovább csinálni? – faggatózik Rádai Eszter, amire Holtzer Péter válasza: „…nem az a kérdés, hogy mondjuk egy adott évben ennyi vagy annyi vagy amannyi hiányt termel a rendszer, és akkor azt gyakorlatilag az adófizetők pénzéből kell betoldani, hanem az, hogy ha nem nyúlunk hozzá, ha nem változtatjuk meg a rendszert magát, akkor egy idő után egyre kevesebbet tudunk költeni másra, például egészségügyre, közoktatásra”. Az ok pedig a demográfiai folyamatokban keresendő.
Ehhez adódik, hogy még az aktív korúak körén belül is több százezren vannak az inaktívak vagy nem munkajövedelemből élők, akik ennek következtében adót, járulékot sem fizetnek. Ezért még kevesebbekre hárul az aktuális nyugdíjak kifizetésének pénzügyi terhe. „Ennek a több százezres csoportnak a tagjai, akiket többnyire a rendszerváltás veszteseiként tartunk számon, és akik Augusztinovics Mária kutatásai szerint a következő öt-tíz-tizenöt évben fognak nyugdíjas korba kerülni, a nyugdíjrendszerből is kimaradnak.”
(A teljes cikk az ÉS-ben olvasható.)
