A miniszterelnök szerdán külföldi újságíróknak elmondta: a keddi tárgyaláson arra kérte a bankelnököt és a minisztert, vizsgálják meg, léteznek-e olyan nem szokványos piaci módszerek, amelyekkel meg lehet védeni a forintot.
Gyurcsány a távirati iroda tudósítása szerint nem részletezte, mit ért nem szokványos módszereken. Kedden a forint megközelítette a rekordalacsony 310-es árfolyamot az euróval szemben.
A hagyományos eszközök gyengék?
A jegybanknak hagyományosan két eszköze van a forint árfolyamának megvédésére: a kamatemelés és a devizapiaci intervenció.
A kamatemelés a nagyobb nyereség reményével marasztalja a külföldi befektetőket, akik ezután magyar állampapír vásárlásával több hozamot érhetnek el, mint más biztos befektetési formákkal. Az intervenció forintvásárlást jelent: a jegybank így eurókínálatot teremt a piacon, feljebb tornázva a forint árfolyamát, bár erre csak addig van módja, amíg devizatartalékai el nem fogynak.
A devizapiacon váltjuk át az EU pénzét?
Nem szokványos piaci beavatkozásként a lengyel példa követését tartják elképzelhetőnek az FN által megkérdezett közgazdászok: Donald Tusk kormányfő kedden azt közölte, hogy a zloty gyengülését megakadályozandó országa kész arra, hogy az uniós támogatásokat a devizapiacon váltsa euróra, megfelelő eurókínálatot teremtve.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője arra hívta fel a figyelmünket, hogy a bejelentés már kedden is csak átmenetileg erősítette a zlotyt, amely szerdán ismét gyengült és a forinthoz hasonlóan árfolyama történelmi mélypontjára süllyedt a napokban. Samu János, a Concorde makroközgazdásza azt mondta: mivel az EU utófinanszírozza a részben támogatásával megvalósuló projekteket, csak az agrártámogatások „piacra dobása” jöhet szóba.
Suppan szerint a régiótól olyannyira elfordulnak a befektetők, hogy a hagyományos jegybanki arzenál bevetésének nincs is értelme: esetleg a lengyel, a cseh és a magyar központi bank közös összehangolt akciója – végső esetben kamatemelése – talán elég erős üzenet lehetne a külföldi tőke irányítói számára.
Korlátozott, csak a kereskedelmi bankok jegybanki betéteire vonatkozó kamatemelést is elképzelhetőnek tart még Samu János. A lépés azonban kockázatos: még magasabb kamatszintet, ezáltal a bankok és a cégek még nehezebb finanszírozhatóságát jelentené.
