A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének szerdai térségi helyzetértékelése szerint növekszik a kockázata annak, hogy a piac nagymértékű, forintvédő célú MNB-kamatemelés beárazásába kezd az év későbbi szakaszára. A cég szerint a magyar jegybank érzékeny a forint jelenlegi gyengeségére, tekintettel arra, hogy a háztartások hitelállományának 60 százaléka devizaalapú.
A JP Morgan londoni elemzői azzal számolnak, hogy az MNB óvakodni fog az eddigi ütemű pénzügypolitikai enyhítés folytatásától. A ház fél százalékpontról negyed százalékpontra vette vissza a Monetáris Tanács jövő hétfői ülésére általa jósolt kamatcsökkentés mértékét, de megjegyzi, hogy ezt az előrejelzési módosítást a 295-300 forintos euróárfolyam-szint idején hajtotta végre. A JP Morgan szerint a jelenlegi, 300 forint feletti árfolyamok mellett megnőtt annak a kockázata, hogy a magyar jegybank nem változtat alapkamatán a következő monetáris tanácsi ülésen.
Az elemzés szerint a határidős kamatpiac (FRA) máris azt mutatja, hogy a piaci szereplők a következő hónapokra már nem várnak kamatcsökkentést, sőt az FRA-piac „kis eséllyel nagy kamatemelést, vagy nagy eséllyel kisebb – negyed százalékpontos – kamatemelést” áraz. A JP Morgan londoni elemzői szerint a piac elmozdulhat a még további pénzügypolitikai szigorítások árazása felé.
Az elemzés szerint a másik forintvédő módszer az intervenció lehet, különös tekintettel a bankközi forgalom alacsony szintjére, és arra, hogy az árfolyam most valószínűleg jóval kevésbé érzékenyen reagálna a magasabb jegybanki kamatra, mint a múltban. Mindezekkel együtt is azonban a JP Morgan szakértői úgy gondolják, hogy egy MNB-kamatemelésnek kedvező hatása lenne a forintra.
Lars Christensen, a Danske Bank vezető elemzője a szerdai Financial Timesnak azt mondta: a bank nem látja, hogy mitől szűnhetne meg a közép-kelet-európai valutákra nehezedő eladási nyomás – hacsak nem lesz jelentős mértékű piactámogató beavatkozás az EU és/vagy az euróövezeti jegybank (EKB) részéről.
Andrew Garthwaite, a Crédit Suisse értékpiaci stratégája a londoni gazdasági napilapnak úgy vélekedett, hogy a kelet-európai helyzet rosszabbnak tűnik az 1997-1998-as ázsiai válságnál is. A szakértő szerint az ázsiai gazdaságok rugalmasabbak voltak, és a világgazdaság korántsem mutatott olyan mértékben szinkronizált visszaesést, mint jelenleg, így az ázsiai országokat az export akkor ki tudta húzni a bajból.
Londoni elemzői vélemények szerint a kelet-európai valuták újabb meredek gyengülésében érdemi tényező volt a Moody’s Investors Service előző napi értékelése arról, hogy az eddigi gyors növekedést támogató külső finanszírozás szűkössé válása miatt a kelet-európai recesszió a világátlagnál is valószínűleg mélyebb lesz.
