„A növekvő egyenlőtlenség polarizálja a társadalmakat, megakadályozza a nemzedékek közti mobilitást, és megnehezíti a tehetséges, keményen dolgozó személyeknek, hogy érdemeiknek megfelelő pozícióba kerüljenek” – mondta Michael Förster, az OECD szociálpolitikai részlegének vezető szakértője az 1985-2005 közötti időszakot vizsgáló tanulmány bemutatóján.
A magyar átlagjövedelem 2005-ben 11 ezer dollár volt, az OECD-átlag fele. Kis mértékben meghaladta Lengyelország és Szlovákia szintjét, de mintegy 30 százalékkal maradt Portugália alatt. Érdekes módon azonban a legszegényebb magyarok és portugálok jövedelme megegyezett. A felmérés szerint a jövedelmi szegénység a fejlett országok kétharmadában nőtt az elmúlt 20 évben.
Nem csak a munkára kell koncentrálni
Azoknak a háztartásoknak a száma, ahol egyetlen ember sem dolgozik, több mint 10 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban. 2005-ben Magyarországon és Németországban volt a legmagasabb ez az arány: mindkét államban a lakosság 19 százaléka élt ilyen körülmények között. Ám a magyar szegénységi küszöb kevesebb mint a fele a németnek – egy hónapban 360 és 800 euró.
A szegénység megelőzéséhez nem elegendő önmagában a munkára fókuszálni, hiszen a keresetek lehetnek alacsonyak, a munkahelyek instabilak – állítja a felmérés. Azt tanácsolják, hogy a foglalkoztatásnövelő politikát, az oktatáspolitikát,
Az OECD-ről
A Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (Organisation for Economic Cooperation and Development), amely 1961-től működik. A nemzetközi szervezet a fejlett országok gazdaságpolitikai fóruma, 1996-tól Magyarország is tagja.
illetve az újraelosztást, a szociális juttatásokat kell össze hangolni. Az OECD-országokban a magasabb szintű társadalmi közkiadások alacsonyabb szegénységgel járnak együtt.
A magyar háztartások létszáma, összetétele is megváltozott a vizsgált időszakban. Nőtt a gyermeküket egyedül nevelők száma, és egyre többen élnek „szingliként”.
Nehezebb a megélhetés
Az idősek – 70 év felettiek – szegénysége csökkent a vizsgált időszakban, ám a 40-50 éves korosztály körében egyre magasabb az alacsony jövedelemből tengődők aránya.
A reáljövedelmek növekedtek, még a szegények esetében is, ám minden negyedik családnak nehézséget okoz az alapvető fogyasztási cikkek, megfelelő lakáskörülmények előteremtése. Az OECD-országokban ezzel szemben a lakosságnak átlagosan „csak” a nyolcada él hasonlóan rossz körülmények között.
