Az állam átmeneti időre garanciavállalással segíti azokat, akik lakáshitelt vettek fel, majd a válság miatt, önhibájukon kívül, elvesztették munkahelyüket – jelentette be Daróczi Dávid a kormányülést követő sajtótájékoztatón.
A kormányszóvivő elmondta: az állam – maximum 2 évig – kész garanciát vállalni a csökkentett összegű hitelrészre azoknak az esetében, akik fizetési könnyítést kérnek a bankoktól.
A kabinet egyeztetést kezd a bankok képviselőivel erről a javaslatról, hogy a jövő héten megszülethessenek a szükséges döntések. A konstrukció részleteit a kormány a bankokkal egyeztetve jövő szerdáig dolgozza ki, jelenleg még a javaslat egyetlen részlete sem nyilvános, így az sem, hogy az állami garanciát egy alapon vagy egy cégen keresztül biztosítják. A konstrukció a tervek szerint minden 2008. szeptember 1-je előtt felvett lakáshitelre vonatkozik majd – mondta a kormányszóvivő a távirati iroda tudósítása szerint.
A kormányszóvivő elmondta azt is, hogy a devizahitelesek megsegítésére a kormány meghosszabbítja a bankokkal kötött korábbi egyezségét, amely szerint az autóra vagy lakásra felvett devizahitelek a jövőben is költségek nélkül átválthatóak lesznek forinthitelre. Ezen konstrukció meghosszabbításának részleteit is a jövő héten dolgozza ki a kormány.
20-40 százalék plusz
A forint mélyrepülése kemény próbatétel a devizában eladósodottak – különösen a lakáshitelüket törlesztők – számára.
Nem lehet pontosan megmondani, hogy havi törlesztőrészletük átlagosan mennyivel nőtt, mert ez nagyban függ a hitel felvételekor érvényes árfolyamtól és attól, hogy milyen devizában nyújtották a kölcsönt.
Lapunk kalkulációja szerint egy átlagos euróalapú hitel törlesztőrészlete mintegy 20, a svájcifrank-alapú kölcsöné pedig akár 40 százalékkal is drágulhatott az elmúlt napokban az első törlesztőrészlethez képest.
Nem tudni, hányan vannak
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikája szerint a magyar háztartások összesen 7722,4 milliárd forintnyi adósságot halmoztak fel december utolsó napjáig. Ebből 2568,9 forintalapú hiteltartozás, 5153,6 pedig devizaalapú kölcsönökből származik.
A jegybanki adatokból az is kiderül, hogy decemberben a forintalapú hitelek állománya csökkent, vagyis itt az emberek inkább törlesztették adósságaikat, míg a devizahitel-állomány tovább nőtt, bár a svájcifrank-alapú hitelezés visszaszorult, az euróalapú pedig jelentősen bővült.
A lakosság anyagi helyzetéről azt is tudjuk az Ecostat decemberi konjunktúraindexéből, hogy mindössze a háztartások 16 százaléka képes megtakarítani; ilyen alacsony arányra 2001 óta nem volt példa. A családok 18 százaléka éppen feléli tartalékait, 11 százalékuk pedig eladósodik.
Az viszont nem tudható, hogy a háztartások hány százaléka adósodott el devizában, mert a bankok a jegybankkal és a PSZÁF-fel csak aggregát számokat közölnek, ügyfeleik pontos számát féltve őrzik. Felső és alsó közelítésként azért érdemes megjegyezni: Magyarországon csaknem négymillió háztartás van, a rossz adósokat nyilvántartó bankközi listán pedig 600 ezer aktív hiteltartozás szerepel, többségük egy személyhez kötődik.
