A citybeli RAB Capital befektetési társaság adatai szerint az ingatlan- és értékpiaci árfolyamveszteségek eddigi együttes összege 1200 milliárd font (370 ezer milliárd forint), ami éppen Nagy-Britannia éves GDP-értéke.
A tőzsdei befektetéseken, illetve a lakóingatlan-állomány piaci értékének zuhanásán elúszott vagyontömeg a 31 millió brit adófizetőt figyelembe véve, fejenként 38 700 font (12 millió forint) vagyonvesztésnek felel meg.
Még nincs vége
Dharval Joshi, a RAB Capital citybeli közgazdásza, az elemzés összeállítója a The Observernek – a legnagyobb baloldali vasárnapi brit lapnak – elmondta: a folyamat „még csak félúton jár”, a ház számításai szerint a válság kifutásáig akár kétezer milliárd fonttal is csökkenhet a kiinduló ponthoz képest a befektetett, illetve ingatlanvagyon-összeg.
A RAB Capital adatai szerint 2008 végéig a brit lakóingatlan-vagyon piaci értéke 700 milliárd, a tőzsdei befektetéseké 500 milliárd fonttal csökkent.
A FTSE-100-as, a Londoni Értéktőzsde fő árfolyammutatója eddigi, negyedszázados történetének legrosszabb évét zárta tavaly: a tavalyi, 2008-as utolsó kereskedési napon 31,33 százalékkal végzett a 2007-es záróértéke alatt. Az 1984. január 3-án indult FSTE-100 index soha nem süllyedt ekkorát egyetlen év alatt.
A brit statisztikai hivatal épp a minap jelentette be hivatalosan, hogy Nagy-Britannia – az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság – recesszióban van. Ezt a piac eddig is tudta, de a visszaesés mértéke meglepte az elemzőket: a tavalyi negyedik negyedévben az előző negyedévről 1,5 százalékkal, éves összevetésben 1,8 százalékkal csökkent a brit GDP-érték.
A piac előzőleg 1,2 százalékos negyedéves mínuszt valószínűsített.
Az IMF-hez fordulnak?
A konzervatív ellenzék vezetője, David Cameron szerint fennáll annak a kockázata, hogy Nagy-Britanniának előbb-utóbb a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kell fordulnia segítségért, Gordon Brown munkáspárti kormányfő azonban „nevetségesnek” és „felelőtlennek” nevezte ezt a kijelentést.
Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója minap a BBC televíziónak ugyanakkor azt mondta: maga is attól tart, hogy Kelet-Európán kívül más európai, illetve egyéb térségbeli országok is a szervezet segítségére szorulnak. Azt ugyan valószínűtlennek nevezte, hogy Nagy-Britannia vagy Írország is erre a sorsra jusson, de hozzátette: az eddigi tapasztalatok alapján „soha ne mondjuk, hogy soha”.
