A Takarékbank és a BDO Forte könyvvizsgáló cég csütörtöki közleménye szerint az önkormányzatok az elmúlt másfél évben a jövőbeli kiadásaik és az európai uniós finanszírozási kötelezettségeik fedezetét biztosító kötvényeket zárt körben bocsátották ki, azokat 99 százalékban a szervező – általában számlavezető – bankok jegyezték le.
„A kötvények azért minősülnek népszerű finanszírozási forrásnak az önkormányzatok körében, mert nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá, a bankhitelnél szabadabban felhasználható forrásokat biztosítanak, a devizaalapú források forintbetétben való elhelyezésével pedig az önkormányzatok általában kedvező kamatbevételre tettek szert” – hangsúlyozza Szabó Levente, a Takarékbank ügyvezető igazgatója a közleményben.
Az elmúlt években jelentősen megugró hitelállomány mellett a pénzügyi válság az önkormányzatok kockázatait tovább növeli. A központi költségvetési források szinten tartása mellett nehezebb lesz kigazdálkodni a kiadásokat, a kedvezőtlen devizaárfolyam mellett bevont források törlesztése pedig növekvő terhet jelent – figyelmeztetnek. Ezen kívül nő a gazdasági kockázat is, számos vállalat mehet tönkre, csökkentheti termelését, ami jelentős iparűzésiadó-bevételtől fosztja meg az önkormányzatokat.
„Mindezek ellenére nem várható, hogy önkormányzatok tömegesen kerülnek adósságrendezési eljárás alá, hiszen a vállalkozásokénál biztosabb háttér miatt a bankok általában partnerek a hitelek átstrukturálásában” – teszi hozzá Szabó Levente. Ennek is köszönhető, hogy az önkormányzati rendszer kialakítása, vagyis 1990 óta eddig mindössze 28, jellemzően kis önkormányzatot érintett az adósságrendezési eljárás. Az önkormányzati hosszú lejáratú betétállomány a tavaly év végi 441,5 milliárd forintról az idén az első félév végéig 520,1 milliárdra nőtt, míg a hitelállomány 644,7 milliárdról 712,9 milliárdra bővült. A hosszú lejáratú hitel/betét arány a 2006 év végi 152,8, majd a tavaly év végi 146,04 százalékkal szemben az idén június végén 137,07 százalékot tett ki.
A kedvező hitelezési feltételek, a korlátozott kockázati tényezők, illetve a jelentős volumen miatt az önkormányzati piacon szinte valamennyi univerzális bank képviselteti magát. Komolyabb, 10 százalék feletti részesedéssel a számlavezetések terén csupán két bank, illetve csoport rendelkezik: 2008 első negyedévében három önkormányzat közül kettőnek a számlavezetője az OTP Bank volt, a Takarékszövetkezeti Integráció részesedése ugyanebben az időszakban meghaladta a 22 százalékot. A többi szereplő egyenként 5 százaléknál jóval kisebb arányban osztozik az önkormányzatok számláin.
Az önkormányzatok számára a kötvénykibocsátás által bevont forrásokból finanszírozni kívánt fejlesztések előkészítése és megvalósítása hordozza a legnagyobb kockázatot, hiszen ezen projekteknek kell biztosítaniuk a bevont források visszafizetését, valamint a kamatfizetést. A legkomolyabb veszélyt az jelenti, ha a pénz elköltésével nem keletkezik olyan bevétel illetve megtakarítás, amely lehetővé tenné a visszafizetést, illetve az önkormányzat nem rendelkezik olyan tartalékokkal, vagy szabad pénzeszközökkel, amelyek átmenetileg lehetővé tennék a kamatok és tőke finanszírozását.
