A zálogjogot azért nem alkalmazták a gépjármű-finanszírozás körében hitelbiztosítékként, mert a hatályos szabályozás szerint az ingó jelzálogjog alapítására irányuló szerződés érvényességi feltétele a közjegyzői okiratba foglalás. Ez egyrészt aránytalan többletköltséget jelent, másrészt azt igényli, hogy a szerződő felek együttesen jelenjenek meg a közjegyző előtt.
A gyakorlatban nem használták
A gyakorlatban ugyanakkor a szerződéskötésre a finanszírozó képviseletében, annak ügynökeként eljáró gépjármű-kereskedőnél kerül sor. Így a gépjármű-finanszírozás szokásos üzletmenetével a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása – az ezzel járó költségek, illetve adminisztratív terhek miatt – nem fér össze.
A javaslat célja az, hogy az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot (általában ilyen egy gépjármű) terhelő jelzálogjog a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása nélkül is alapítható legyen, és ezzel az e követelménynek ez idő szerint maradéktalanul megfelelő ingók, vagyis a gépjárművek fedezete mellett történő hitelnyújtás biztonságosabbá váljék. Ennek következményeként érhető el az, hogy a hitelezők az e célra legalkalmasabb jogintézményt, a zálogjogot alkalmazzák követelésük biztosítására.
Nem kell mindig közjegyző
A javasolt szabályozás szerint a zálogszerződés magánokirati formában is érvényes lenne (a fönti esetekben), és a magánokiratba foglalt zálogszerződés alapján is sor kerülhetne a
zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzésre.
A módosítások nem érintik a „flottazálogjogot”, aminek bejegyzésére továbbra is csak közjegyzői okiratba foglalt zálogszerződés alapján lesz lehetőség.
A törvényjavaslat tartalmazza azt a korábban jelzett reformintézkedést is, hogy az állami szervezetek késedelmes fizetésnél kötelesek a piaci kamatot megfizetni.
