A monetáris tanács hétfőn döntött az 5 százalékos ráta 2 százalékra történő mérsékléséről, az alapkamat 50 bázispontos csökkentése mellett.
Nyers Rezső az MTI-nek nyilatkozva üdvözölte a monetáris tanács döntését, amely azonban nem jelentett meglepetést, mivel – mint mondta – néhány nappal ezelőtt a bankszövetség Simor András jegybankelnökhöz és Veres János pénzügyminiszterhez intézett levelében azt kérte: mérlegeljék azokat a jegybanki hatáskörbe tartozó lehetséges lépéseket, amelyek révén bővülhetnek a beszűkült banki hitellehetőségek. A javaslat egyik eleme éppen a tartalékráta csökkentése volt – tette hozzá.
Nyers Rezső a kamatcsökkentést is helyes lépésnek nevezte, megjegyezve, hogy a döntés – mértékét tekintve – inkább jelzésértékű.
A bankszövetség többi javaslatáról csak annyit árult el, hogy vannak köztük rövidebb és hosszabb távon hatók, egyeztetést követően a jegybank felelőssége eldönteni, hogy melyik lépésnek van realitása.
A kötelező tartalékráta csökkentésének mértékét illetően elmondta, vannak olyan európai uniós országok, amelyekben a ráta 15 százalék felett van, ami jelentősen szűkíti a hitelintézetek mozgásterét. Hozzátette: a magyarországi bankok eddig is óvatos hitelezési gyakorlata lehetővé tette a ráta csökkentését, a döntésnél a legfontosabb szempont a gazdaság „beindítása” volt.
A Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett tartalékráta – a hitelintézetek forrásai után a jegybanknál kötelezően elhelyezett betét mértéke – 2001. február 1-jétől csökkent 7 százalékra, majd 2001. július elsejétől 6 százalékra mérséklődött. Akkoriban a jegybank céljai között szerepelt, hogy a ráta hazai szabályozása közelítsen az Európai Központi Bank (ECB) által alkalmazott tartalékráta-rendszerhez.
Ezt követően a tartalékrátát 2002. augusztus elsején mérsékelték 5 százalékra, ami a monetáris tanács hétfői döntéséig volt hatályban.
