A magyar jegybank elnöke egyebek mellett szólt a jelenlegi magyarországi válság okairól is, megemlítve, hogy a makrogazdasági egyensúly már a 2001-2006 közötti időszakban jelentősen megingott: növekedett a közszféra eladósodottsága és a fizetési mérleg hiánya. Bár 2006 óta sikerült jelentős előrelépést elérni az államháztartás konszolidációjának terén, félő, hogy – a magyar minta alapján – a 2010-es választások közeledtével ismét előtérbe kerül a túlköltekezési politika. A válság kialakulásban jelentős szerepet játszott a magyar háztartások devizában való eladósodottsága is – fejtette ki a lapnak Simor.
Az IMF-hitellel összefüggésben a bankelnök tévesnek nevezte az Izlanddal való összehasonlítást, mondván: gyakorlatilag nincs semmi hasonlóság a két ország között. A legtöbb makrogazdasági mutató sokkal jobb Magyarországon, mint Izlandon, a magyar reálgazdaság is erősebb, s miközben az izlandi export több mint a fele halászati termék, Magyarország sokkal többféle terméket exportál.
Arra a kérdésre, hogy miért ilyen nagy méretű a nemzetközi segélycsomag, Simor hangsúlyozta: a nemzetközi szervezetek Magyarországgal példát akartak statuálni, mutatni akarták, hogy olyan ország, amely konszolidációra törekszik. Másfelől a segélycsomaggal a spekulánsoknak is üzentek. A magyar euróövezeti csatlakozás menetrendjét firtató kérdésre Simor elmondta: erről 2009 első felében döntenek.
