Felcsuti Péter pénteken, a Pénzügyminisztériumban a devizahitelesek megsegítését célzó megállapodás ismertetésekor elmondta: nagy híve a normativitásnak, ezért a 200 milliárd forintos határ – a csomagból a 200 milliárd forint feletti szavatoló tőkéjű hitelintézetek részesedhetnek – egy kicsit önkényesnek tűnt számára, „nem volt rokonszenves”. Elfogadja azonban, hogy korlátozott összeg áll erre a célra rendelkezésre.
A bankmentő csomagból 300 milliárd forint a bankok tőkéjének megerősítését szolgálja úgynevezett tőkeerősítő alap formájában, további 300 milliárd forint pedig az előbbit igénybe vevő bankok számára a forrásbevonást könnyíti meg forrásgarancia alap működtetésével. A garancia ellentételeként tehát az állam átmenetileg tulajdont és irányítási jogokat szerezne az adott hitelintézetben.
A CIB nem kér belőle
Veres János pénzügyminiszter a tájékoztatón elmondta: az Európai Unió országaiban mindenütt a pénzügyi rendszerben meghatározó szerepet betöltő intézmények esetében történt hasonló beavatkozás. Megerősítette: a CIB Bank jelezte,hogy nem kíván élni a lehetőséggel. A többi bank – az OTP, MKB – vezetőivel erről csütörtökön nem egyeztettek – mondta.
Az MKB-nál csütörtökön korainak tartották nyilatkozni, mert még nem ismerik a részleteket. Az OTP Bank csütörtökön azt közölte, hogy a bankszektor iránti bizalom erősítésére alkalmasnak ítéli a tervezett IMF-bankcsomagot.
Az OTP mérlegelni fog
A BÉT honlapján megjelent közleményük szerint a 600 milliárd forint (mintegy 3 milliárd dollár) komoly stabilizáló erőt jelenthet a magyar bankszektor, s így az OTP Bank számára is.
Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az OTP csoport tőkehelyzete stabil, jövedelmezősége magas, eszközportfoliója jó minőségű, likviditása menedzselhető.
A megvalósítást célzó törvények megszületése és a részletes feltételek áttekintése után a bank igazgatósága mérlegelni fogja a programban való részvétel célszerűségét. Minderről a bank közgyűlése jogosult dönteni.
