„A megemelt alapkamatnak jelentős hatása van a forinthitelesek törlesztőrészleteire” – ezt mondta az FN kérdésére Földi Balázs, a Commerzbank Treasury vezetője. A szakember ugyanakkor fölhívta a figyelmet: ha a pénzügyi válság okozta forintra nehezedő nyomás a következő hetekben, hónapokban csillapodik, az alapkamat magas szintje valószínűleg csak átmeneti lesz, és az MNB-nek lehetősége nyílik a kamatszint újboli visszafogására.
Ebben az esetben a forinthitelesek valószínűleg csak rövidebb ideig, fél- egy évig számíthatnak arra, hogy megnövekedett törlesztőrészleteket kell fizetniük, ami egy hosszabb lejáratú hitel esetében véső soron csak egy rövidebb epizódnak tekinthető. Ha a nemzetközi likvidítási válság, illetve a forint hirtelen árfolyamromlása nem következett volna be, az infációs trend alapján a közeljövőben a jegybank akár csökkenthette is volna az alapkamatot – tette hozzá.
A rövid lejáratú hitelesek járnak igazán rosszul
Földi Balázs szerint a megnövekedett alapkamat a rövid lejáratú hitelekben (egynapostól a néhány hónaposakig) fog „egy az egyben” három százalékpontos kamatnövekedésként megjelenni, a hosszabb távú hiteleknél a kamatnövekedés mérsékeltebb lesz.
„Nyilvánvaló, ha nagyot gyengül a forint, akkor az nem csak a deviza alapú hiteleket felvevőket érinti negatívan, hanem a forinthiteleseket is, hiszen a forint védelmében a jegybank kamatot emelhet. Ez ismert volt korábban is, bár a médiában megjelent cikkek ezt a momentumot korábban kevésbé hangsúlyozták” – mondta az FN-nek Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője.
Mindennek tetejébe az ország miniszterelnöke is elfeledkezhet róluk, ha bajba kerülnek, legalábbis Gyurcsány Ferenc sajtótájékoztatóján nem emlékezett meg arról, mi lesz a forinthitelesekkel.
Mit mutatnak az adatok?
A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján a háztartások összes hitelállománya 7882 milliárd forint volt idén márciusban. A tavaly decemberi 7379 milliárdhoz képest ez emelkedés, de valamivel jobb a helyzet, mint az idei év első hónapjaiban, amikor nem kevesebb, mint 8030 milliárdos volt ez a tétel.
Ezen belül a deviza alapú hitelek nagysága nőtt érdemben 2007-hez képest, az ingatlanhiteleknél 1710 milliárdra 1460-ról. A forint alapú hitelek 2008 márciusában 1613 milliárdot tettek ki, az egyéb kategóriákban pedig 1018 milliárd volt ez az összeg.
