A BUX 3,24 százalékos mínuszban nyitott hétfőn, záráskor 17991 ponton állt, ez 5,68 százalékos csökkenés a nyitáshoz képest. Jelentősen estek az európai és ázsiai értéktőzsdék, nagyjából átlagosan öt százalékkal.
Csökkenő trendre számíthatunk
Herczenik Ákos, a Raiffeisen részvényelemzője szerint egy ideig még csökkenő trendre kell számítani a részvénypiacokon. A kisbefektetőknek jobb egyelőre távol maradni, „hulló késbe nem vásárolgatunk” – vélte az elemző, bár hozzátette: aki jól választ most papírt a jelenlegi árfolyamok mellett, az hosszabb távon szép hozamokat érhet el.
Bár az elemző szerint biztos, hogy az európai államok beavatkoznak annak érdekében, hogy megelőzzék az óriásbankok összeomlását, de azt nem lehet előre látni, hogy ezt pontosan mikor és hogyan teszik, ezért a kisbefektetők könnyen megégethetik magukat, a profi spekulánsoknak viszont terük lehet. Az esés mögött az elemző szerint a rossz makroadatok hatása is tetten érhető.
Mi lesz az euróval?
Hétfőn az euró az utóbbi hetek-hónapok újabb negatív árfolyami rekordját érte el: Londonban 1,3551 dollárig ment le a jegyzése, tizenhárom hónap óta nem állt ilyen alacsonyan a dollárhoz képest – jelentette a távirati iroda a Reuters adataira hivatkozva. Az euró gyengülése mögött egyértelmű, hogy az európai bankokkal kapcsolatos megnövekedett aggodalom, illetve az erősödő recessziós félelmek állnak – mondta a FigyelőNetnek Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője.
A Hypo Real Estate (HRE) megmentését szolgáló 35 milliárd eurós mentőcsomagot 50 milliárdosra növelte a német kormány a többórás válságtanácskozás után, s a korábbi részleges helyett teljes garanciát vállal a banki betétekben elhelyezett magánmegtakarításokra.
Még a válság mélységét jelző események előtt londoni elemzők jelezték, hogy csökkentik az eurózóna növekedésére vonatkozó prognózisukat. Az elemzők egybehangzóan kamatcsökkentésre számítanak az Európai Központi Banktól.
Nyilvánvaló, hogy a bankközi kamatlábak nem csökkennek attól, hogy az EKB lejjebb viszi az alapkamatot, a lépés korlátozott hatással járna – magyarázta Suppán Gergely. Némileg növelné a likviditást, hogy a kereskedelmi bankok olcsóbban kapnának forrásokat a jegybanktól. Más részről ezzel a lépéssel az EKB tovább gyengítené az eurót, a romló árfolyamon keresztül növelné az inflációt. Ez pedig nem feltétlenül fér bele az inflációs célkövető politikába. Az EKB nehéz választás előtt áll – mondta az elemző.
Gyűlnek a felhők
A durván szakadó olajárból (hordónként 91,94 dollár volt a chicagói Globexen hétfő reggel) nemigen profitálhat majd a magyar autós, a forint „duplán gyengül” a dollárhoz képest, az euró is gyengül a dollárhoz viszonyítva, s a forint is gyengül az euró viszonylatában (hétfő 12 óra 38-kor az euró 249,50-en, a dollár 183,40-en áll).
Ami a magyar növekedést illeti: „gyűlnek a felhők”, az elemző szerint egyre valószínűbb, hogy végül csak két százalék alatti lesz a jövő évi növekedés, viszont kizárta a recesszió lehetőségét.
Az elemző fölhívta a figyelmet arra, ha tartósan gyenge marad a forint, gond lehet az inflációs cél elérésével, s csökkenti a jegybank lehetőségét arra, hogy csökkentse az alapkamatot. A hétfői nap folyamán a forint a 250-es szint fölött is tartózkodott.
