Az EKB legutóbb júliusban emelte fel egy év után az irányadó kamatot a mostani szintre, hogy enyhítse az inflációs nyomást. Mai döntésével a bank lehűtötte azokat a várakozásokat, amelyek egy a közeljövőben végrehajtandó pénzpolitikai enyhítéshez fűződtek – értékelik a szakértők.
Az Eurostat szerdán tette közzé az adatot az eurózóna gazdaságának második negyedévi 0,2 százalékos lassulásáról, amit a visszaeső export és a háztartások csökkenő kiadásai váltottak ki. A fogyasztói kiadásokat elsősorban a magasabb üzemanyag-és élelmiszerárak fogták vissza. Ezzel egyidejűleg drágult az euró is a dollár képest, lassult a világgazdaság bővülése és emelkedtek a szállítási költségek is,- mindezek fékezték az eurózónának a világ más térségeibe irányuló kivitelét.
Várható az is, hogy az EKB módosítani fogja lefelé az idei évi prognózisokat. Júniusban a bank az idei évi az eurózóna növekedési ütemét 1,5-2,1 százalékra, a jövő évre 1,0-2,0 százalékra prognosztizálta. Az inflációt az idei évre 3,2-3,6, jövőre 1,8-3,0 százalékban adta meg. Az OECD e hét elején vitte le az eurózóna idei növekedésére vonatkozó előrejelzését 1,3 százalékra 1,7 százalékról és erősítette meg, hogy a régió teljesítménye első ízben esett vissza április és június között.
Az infláció 3,8 százalékot ért el augusztusban az eurózónában, ami ugyan kisebb a júliusi 4 százaléknál, de még mindig közel kétszerese az EKB által kívánt szintnek.
Ilyen körülmények között azt várják a szakértők, hogy Jean-Claude Trichet bankelnök délutáni sajtóértekezletén jelzést ad a piacnak arról, hogy sem kamatemelésre, sem kamatmérséklésre az év végéig nem lehet számítani.
