Miközben a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) forgalma mélypontokat döntöget, a háttérben komoly játszma van kialakulóban: a Figyelő információi szerint ugyanis szigorú titoktartás közepette elkezdődött a pesti piac alternatívájának szánt új tőzsde szervezése. Mindez nem csak azért érdekes, mert hasonlóra nemigen volt még példa a világon, de amiatt is, mert az ötlet már korábban felmerült, s több piaci szereplő is életképtelennek minősítette – legalábbis üzleti megfontolások alapján, mivel a szerény méretű piacot felesleges tovább szabdalni.
Rajz: Dániel András
Az első egyeztetéseken mindenesetre az ellentőzsde szervezői elkötelezettségeket gyűjtöttek – egy új börze alapításához ugyanis legalább 15 bank, vagy brókercég közös alapítói akarata szükséges. Ráadásul a tőzsdealapítás előzetes engedélyeztetéshez kötött, vagyis a felügyelet nem a már létrehozott szervezetet engedélyezi, hanem a létrehozás folyamatához is jóváhagyásra van szükség.
Tőzsdeháború
S hogy mi áll a háttérben? Tény, hogy az osztrák–magyar ellentétként is felfogható tőzsdeháború a BÉT idei tisztújító közgyűlése előtt lángolt fel, amikor a Mol és az OTP nagyobb beleszólást szeretett volna kiharcolni a tőzsde vezetésébe. Később következett az osztrák konzorciumon belüli tulajdonosi átrendeződés, aminek keretében a legnagyobb részvényes, az UniCredit Bank eladta 25,2 százalékát a Bécsi Tőzsdének – ennek következtében mondott le Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök, akit az UniCredit delegált az igazgatóságba.
Hasonló adásvétel van folyamatban a Raiffeisen és az Erste 6,4-6,4 százalékos pakettjével, amellyel együtt 50 százalék fölé emelkedhet a BÉT-ben a Bécsi Tőzsde pakettje (Bécsi hódítók – Figyelő/2008/25. szám). Ugyan az osztrák tulajdonosok még semmilyen függetlenségcsorbító lépést nem jelentettek be – nem ültettek például osztrák menedzsmentet a BÉT élére, s nem terelték át a papírok forgalmát Bécsbe –, a magyar tőkepiac első vonalából mégis sokan úgy vélik, mindez csak idő kérdése.
Mol és OTP
Versengő felületek
Amióta Magyarországon is hatályba lépett az
európai MiFID-direktívát tartalmazó hazai jogszabály, itthon sincsen
tőzsdekényszer. Különböző alternatív platformokon, MTF-eken, illetve a
bankokon belül létrehozott kereskedési rendszerekkel, vagyis
úgynevezett internalizációval is lehet részvényekkel kereskedni. Igaz,
az utóbbit nem tartják kellően átláthatónak a nyugati befektetési
alapok, legalábbis erre utal az internalizált platformok
szleng-elnevezése, a dark pool (sötét medence). Az új platformok
mindenesetre a tőzsdékkel, illetve egymással is versenyeznek. Mohai
György, a BÉT vezérigazgatója szerint a verseny két fő területe a díj
és a gyorsaság. Előbbit aligha kell magyarázni – mindenki szívesebben
megy oda, ahol kevesebbet kell az üzletelésért fizetni –, az
ezredmásodpercekig lebontott rendszergyorsaság pedig azért fontos, mert
egyre elterjedtebb a brókereket kiváltó kereskedő algoritmusok
alkalmazása. Ilyenkor nem a bróker pötyögi be a rendszerbe a megbízás
paramétereit, hanem a gépek adott árszintek elérésekor automatikusan
megbízásokat generálnak. S ennél persze minden pillanat számít.
Nem
véletlen tehát, hogy a legnagyobb európai tőzsdeszövetségek már maguk
hoznak létre alternatív platformokat is. Ilyen a Chi-X, amely saját
magát tízszer gyorsabbként reklámozza, mint a hagyományos európai
tőzsdék, és már komoly londoni részvényforgalmat hasított ki, illetve a
Turquoise (www.tradingturquoise.com), amelyet kilenc nagybank (BNP
Paribas, Citibank, Credit Suisse, Deutsche Bank, Goldman Sachs, Merrill
Lynch, Morgan Stanley, Société Générale, UBS) profitorientáció nélkül,
a minél kedvezőbb üzletelés érdekében alakított. A magyar tőkepiacnak
ezek a platformok egyelőre nem versenytársai, Budapestet ugyanis nem
fedik le. Bécs viszont már elérhető a Turquoise-rendszerben, a Chi-X
pedig épp a napokban éri el a Wiener Börsét.
A Figyelő információi szerint a két legnagyobb tőzsdei társaság, a Mol és az OTP, illetve a legnagyobb magyar független brókercégek, a Concorde Értékpapír Zrt. és a Cashline Értékpapír Zrt. vállaltak fontosabb szerepet az új parkett szervezésében. Forrásaink Marosi Gábort, az OTP-t tőkepiaci ügyekben támogató független tanácsadót (korábban a Takarékbank igazgatóját) tartják a történetben a „főkolomposnak”. Albrecht Ottó, a Cashline elnöke nem nyilatkozott, pedig lapunknak jelezte már korábban, hogy az ellentőzsde ötlete tőle származik.
Akkor így fogalmazott: „a hazai brókercégek és a négy-hat legnagyobb kibocsátó össze tud dobni 5 milliárd forintot; 500 milliós alaptőkével és 4,5 milliárd forintnyi infrastrukturális fejlesztéssel remek új tőzsdét lehet létrehozni”. Míg Albrecht egyike volt azon magánbefektetőknek, akik 2004-ben eladták az osztrákoknak a tőzsdét, a Concorde helyzete azért érdekes, mert tavalyi eladásai után ma is 4,17 százalékos tulajdonos a BÉT-ben. Ha egy új börze szervezése mellé áll, avagy komolyan hisz az új parkett sikerében, akkor ezzel saját, mintegy 2 milliárd forintot érő részvénypakettjét kannibalizálja. Akad ugyanakkor olyan vélekedés is, miszerint a cég nem tartja jó ötletnek az ellentőzsdét, és csak azért támogatja ma még, mert nem akarja a lelkes szervezőkkel nyíltan összerúgni a port. Külön pikáns, hogy az ügy egy oldalra állította a Concorde-ot vezető Jaksity Györgyöt és a Cashline-os Albrecht Ottót, akik köztudottan nem szívlelik egymást.
Titkolódzók
Természetesen megkérdeztük a szervezkedők véleményét is, de választ nem kaptunk. Több, máskor általában készségesen nyilatkozó szakember azt jelezte, hogy nem ajánlatos ezzel a témával most foglalkozni, aki pedig mégis háttérinformációkkal szolgált, határozottan kérte, hogy ne idézzük. A rejtőzködés persze annyiban érthető, hogy minél hamarabb napvilágra kerül az új tőzsdéről bármilyen információ, annál több ideje van az ellenoldalnak hatékonyan reagálni, felkészülni a kihívásra.
Mohai György, a BÉT vezérigazgatója viszont vállalta a mondandóját, jelezve, hogy hallott az ellentőzsdéről információkat, de ezeknek nem jár utána, nem foglalkozik a híresztelésekkel. Fontosabbnak tartja, hogy a BÉT szeptemberre összeállítsa stratégiai elképzeléseit, amelyeket azután minden érintettel (brókercégekkel, kibocsátókkal) megismertessen és egyeztessen. A vezérigazgató azért általánosságban kifejtette véleményét a különböző kereskedési felületek legújabb kori harcairól (lásd keretes írásunkat).
—-Érdekek—-
S hogy mi motiválhatja pontosan az ellentőzsde szervezőit? A Mol és az OTP számára a magyar tőzsde valójában nem fontos, legalábbis sokáig semmi jelét nem adták, hogy szívügyük lenne. Ám amióta az esetleges erősödő osztrák befolyás felmerült, változott a helyzet. Ha például a Mol, vagy az OTP – mint a pesti parketten jegyzett két legnagyobb kibocsátó – erősebb osztrák kontrollt kap, az mindenképpen ellentétes az érdekeikkel.
Ne felejtsük el, hogy a Mol nagy ellenlábasa, az OMV is tulajdonos a Wiener Börsében, az OTP pedig mindvégig a Mol oldalán vállalt aktív szerepet a felvásárlási csatában. Az ő szempontjukból a részvények kereskedése ugyan bárhol történhet, ám nagyon fontos, hogy a kibocsátói kötelezettségeket véletlenül se az osztrákok kontrollálják. Számukra ezért csak az a jó, ha az ellentőzsde szervezői tőzsdealapításban gondolkodnak, nem elég pusztán egy új kereskedési platformot létrehozni.
Bécsi keringő
Mohai György. A BÉT vezérigazgatója szerint a tőzsdék, kereskedési platformok közti verseny két fő területe ma a díj és a gyorsaság.
Azok a magyar brókercégek, melyek komoly üzletet csinálnak nagy londoni befektetési bankok kiszolgálásával, semmiképp sem szeretnék, hogy ez a biznisz Bécsbe vándoroljon. A sógoroknál ugyanis már több, Budapesten nem jelenlevő londoni cégnek is van kereskedési lehetősége, a brókerszakma azonban igencsak megosztott.
Az nem meglepő, hogy az ellentőzsdéről szóló egyeztetéseken nem vettek részt a BÉT-et tulajdonló osztrák konzorciumhoz valamilyen módon kötődő cégek (az Erste, a Raiffeisen, illetve az UniCredit). Nem kapott meghívást viszont több kisebb, lakossági fókusszal rendelkező magyar brókercég sem. Ennek is oka van: az inkább hazai kisbefektetőkre fókuszáló másodvonalbeli magyar házak már csak azért sem annyira aktívak a szervezkedésben, mert számukra nem feltétlenül rossz, ha esetleg Bécsbe tolódik el a magyar papírok kereskedelme.
Ők ugyanis abban bíznak, hogy ott akár egységes és a jelenleginél alacsonyabb díjakat kapnak a nemzetközi részvénytranzakciókhoz. Az ellentőzsdében érdekelt nagyobb cégek vezetői szerint ugyanakkor ez a logika hibás. Ha ugyanis a ma még elemzést is végző nagyobb független hazai cégeknek csökken az üzlete, akkor nem lesz pénzük elemzőkkel követni a magyar társaságokat. Ebben az esetben viszont a támpont nélkül maradt angolszász befektetők hanyagolni fogják a magyar részvényeket, ami pedig az összes brókercégnek nagy veszteséget okoz.
Hazafias légkör
Forrásaink szerint mindenesetre az egyeztetéseken olyannyira erős volt a hazafias hangulat, hogy ha az ellentőzsde ötlete valóban eljut a megvalósításig, akkor nemcsak a legnagyobb kibocsátók (az OTP és a Mol mellett a Richter sem rejtette véka alá, hogy lát fantáziát az új magyar tőzsdében, egyedül a Magyar Telekom volt eddig óvatosabb), de vélhetően kisebb brókercégek is követik a nagyobb magyar házakat.
A hangulatra az is jellemző, hogy amikor az egyik tárgyaláson egy kisebb brókercég képviselője megkérdezte, rendelkeznek-e a szervezők valamilyen üzleti tervvel, az amúgy komoly tőkepiaci szakemberek valósággal lehurrogták ezt az akadékoskodást.
Hibás elképzelés?
Pedig az ellentőzsdét több szakértő is hibás elképzelésnek tartja. Olyan ötletnek, amelynek ugyan lehet létjogosultsága bizonyos tulajdonosi döntések idején, de egyelőre nem bizonyosodott be, hogy – a meglévő parciális érdekeken túl – valóban a piac egésze jól jár-e. Mitől lenne például forgalom az új tőzsdén?
Még ha sikerül is megoldani, hogy a nagy cégek kijöjjenek a BÉT-ről, a nagy külföldi befektetőknek semmilyen érdekük nem fűződik az új intézmény támogatásához, a magyar befektetési szolgáltatók megmentéséhez. A tőkepiacokat szabályozó uniós direktíva (MiFID) jegyében olyan platformot (Multilateral Trading Facility – MTF) is könnyű létrehozni, ahol ugyan nem jegyzik, de kereskedik a magyar részvényeket. Ekkor könnyen győzhet a nevető harmadik, és Londonba (vagyis a befektetők közvetlen közelségbe) kerülhet az érdemi forgalom a két torzsalkodó lokális börzéről.
Drága a rendszer
Nagy kérdés továbbá, hogy az első nagy nekibuzdulás után megmarad-e a lelkesedés akkor is, amikor a tőzsdealapítóknak a kasszához kell járulniuk. Különösen az informatikai rendszer kialakítása költséges. A kisebb brókercégek, amelyek eddig is sokat áldoztak a BÉT jelenlegi kereskedési rendszerére (Multi Market Trading System – MMTS), bizonyára kétszer is meggondolják, hogy kidobva a drága régi szisztémát, újabb beruházásba és költségekbe verjék magukat.
De persze az is lehet, hogy végül nem lesz semmilyen kasszához járulás. Olyan vélemények is akadnak ugyanis, melyek szerint az egész ellentőzsde-projekt „csak” ijesztgetés: jó tárgyalási alap arra, hogy a BÉT kiürítésétől tartó Bécsi Tőzsde hajlandó legyen tárgyalni a budapesti piac, illetve a Mol–OTP páros igényeiről.
