A FigyelőNet információi szerint nem működött a Budapest Bank internetes rendszere – éppen akkor, amikor az szja bevallás, s az adó átutalásának határideje (május 20.) volt. A Budapest Bank a FigyelőNet megkeresésére akkor elmondta: elektronikus csatornái technikai okok miatt a délelőtti órákban átmenetileg nem voltak elérhetőek, ugyanakkor a hibát még a délelőtti órákban sikerült elhárítani.
Pereskedni lehet
Ha a bank hibájából az adózó nem tudja időben adóját elküldeni, s ezért kár éri (például bírság, késedelmi kamat formájában), akkor azt az állampolgár polgári peres eljárásban követelheti a banktól – mondta Binder István, a PSZÁF szóvivője.
Olyan is történt már – például éppen a Budapest Banknál is néhány éve – a bank hibájából, technikai okok miatt a kártyás fizetési rendszer nem működött, egy pórul járt ügyfél, miután megtankolta az autóját, készpénz híján nem tudta azt kifizetni, amit nem volt könnyű megmagyarázni a marcona kutasoknak.
Mondhatjuk – hiába az állandó fejlesztések, és az anyagi ráfordítás – a technika ördöge sok esetben beleszól a pénzügyek elektronikus kezelésébe.
Bizalmatlan megrendelők
Talán éppen ezért kering rengeteg furcsa történet idehaza az internetes bankolásról. Ezek valóságalapja sok esetben nem teljesen stabil, azonban nyilván nagyban közrejátszanak abban, hogy – bár az utóbbi években – egyre gyakrabban használjuk a banki ügyintézéshez is a világhálót, mégsem tudott igazán elterjedni az internetbank Magyarországon. A magyarok nagy része továbbra sem bízik az internetes bankokban, az e-boltokban, sőt jó néhányan még a kártyás fizetéstől is ódzkodnak.
Internetes bankszolgáltatást az internetet használók negyede vesz igénybe (összesen kb. 620 ezer fő) – mondták el a FigyelőNet kérdésére a GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.-nél. A magyarországi hitelintézetek körében végzett
kutatásuk alapján 2007 harmadik negyedévének végén közel 1,5 millió internetbanki szerződéssel rendelkező lakossági ügyfél volt hazánkban.
Figyelembe véve, hogy egy magánszemély több ilyen szerződéssel is rendelkezhet, körükben az internetbanki szolgáltatásokat valóban használók aránya 50-55 százalék között van. A tavalyi évhez képest a GKIeNET véleménye szerint csökkent az aktív használók aránya, ami annak tudható be, hogy az ügyfeleksokszor olvasás nélkül írnak alá dokumentumokat és igényelnek számukra valójában felesleges szolgáltatást
Akadozó rendszerek
Míg a szkeptikusok leginkább arra panaszkodnak, hogy nincsen valami kézzelfogható, ami a tranzakció lebonyolításáról szólna (pl. csekk), a pénzügyeiket már elektronikusan kezelők egész más problémákkal küzdenek. Nekik alapvetően egyébként nincsen gondjuk a biztonsággal, sőt, a PSZÁF egy tavalyi állásfoglalása szerint a 2006-os, 2007-es éven összesen csupán harminchat panasz érkezett az internetet pénzügyek rendezésére is használók köréből.
A PSZÁF szerint az egyik gond, – melyből azért látszik, hogy nálunk még kiépülőben lévő rendszerről van szó – hogy némely pénzügyi szervezetnél előfordul, hogy az új szolgáltatásként meghirdetett rendszer akadozva működik, vagy egyszerűen nem érhető el. Megeshet, hogy túlterhelt a rendszer, vagy akadozik, netán késve, vagy tévesen teljesíti a megbízásokat.
Ráadásul előfordult olyan is, hogy az ügyintézők nem voltak eléggé kiképezve a probléma kezelésére. Ilyenkor az a kellemetlen megoldás marad csak, hogy feladva a kényelmes otthoni internetes intézkedést, mégis a sorban állás, és a személyes eljárás következik.
Téves levonások
Problémát okozhat még, hogy a bankkártyás tranzakcióknál téves levonásokkal, vagy többletköltségekkel sújtják az ügyfelet (legutóbb a Deichmannál bankkártyával fizető ügyfelek tapasztalhatták meg a bankok szoftvereinek hibái miatt), vagy nem teljesítik a megbízásokat A rendszerben található hibák mellett pedig természetesen ott van az emberi tényező is. A telefonos ügyintézés közben előfordulhat, hogy a bank munkatársa, és az ügyfél félreérti egymást.
A fent említett gondok – a csekély bejelentés ellenére – persze bármikor jelentkezhetnek, és sajnos sok esetben akár hosszas utánajárással tisztázhatóak csak. Az internetes bankolás problémáiról a PSZÁF tájékoztatókat ad ki, amelyek megtalálhatóak a bankfiókokban. A lehetséges hibákból adódó kellemetlenségeket ellensúlyozza viszont a megtakarított idő és fáradság, amit a személyes ügyintézés jelentene.
Vigyázat, csalók!
A Magyarországon működő bankok nagy része immár a lehető legbiztonságosabb rendszereket használja. Többcsatornás azonosításról van szó, vagyis több jelszó megadása is szükséges a tranzakciók lebonyolításához. A jelszavak egy része pedig dinamikus, vagyis a bank rendszere generálja, így mindig különböző kódokkal érhető el a pénzünk. A belső jelszavakat belépés után, e-mailben, vagy SMS-ben küldi el a rendszer.
Egybehangzóan állítják a szakemberek, a bankok internetes rendszere immár biztonságos, így a csalók rájöttek, egyszerűbb a felhasználóknál próbálkozni.
Kaphatunk e-mailben például olyan spamet, amely arra kér bennünket látszólag a bank nevében, hogy küldjük meg az adatainkat egyeztetés céljából.
Másik, kicsit körülményesebb megoldás az, hogyha a szélhámosok készítenek egy ugyanolyan oldalt, mint amilyenen a banki ügyintézéshez szokott az ügyfél bejelentkezni. Azoknak a site-oknak általában a domainje is hasonló, azaz első pillantásra akár a bank oldalának is tűnhet. Közben persze egy hamis felületen próbál belépni az ügyfél, és az adathalászok már meg is szerezték a felhasználónevét és a kódját, indulhat az utalás. Persze, véletlenül sem oda, ahová a számlatulajdonos akarja.
