Az Európai Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy szüntesse meg a hosszú távú áramvásárlási megállapodásokat (HTM-eket), az MVM és az erőművek között mivel azok az áramtermelőknek nyújtott jogellenes állami támogatásnak minősülnek. A HTM-eket 2008 végéig kell megszűntetni.
Ezzel egyidejűleg Magyarországnak vissza kell fizettetnie a termelőkkel az ország uniós csatlakozása óta nyújtott támogatást, áll a brüsszeli bizottság szerdán kiadott közleményében – adta hírül a távirati iroda.
A lengyeleknél csökkent az ár
Idén áprilisban megszüntették a nagyon hasonló lengyelországi megállapodásokat, s máris csökkent az áram ára – mondta az MTI szerint Neelie Kroes, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős tagja.
Mostantól a magyarországi nagykereskedelmi villamosenergia-piac is jól működő szabad piaccá válhat. Remélem, hogy mind a versenytársak, mind pedig a fogyasztók számára a lengyelországihoz hasonló gyorsasággal nyilvánvalóvá vállnak a valódi verseny előnyei – tette hozzá a biztos. Nem ennyire optimista Boross Norbert, az Elmű és Émász szóvivője, aki szerint egyelőre nehéz lenne az árakra nézve prognózisokba bocsátkozni a hír alapján.
Könnyű volt védeni a lakosságot
Volt előnye a hosszú távú megállapodásoknak, ugyanis az MVM portfolióként tudta kezelni az erőművektől kapott áramkapacitást, így bizonyos szegmensekben, ha akarta, tudta csökkenteni az árakat – mondta a FigyelőNetnek Boross Norbert. (Jelenleg ez történik a lakosság esetében.)
Annyi biztos, hogy átalakul a piac, de kérdés, hogy az MVM megmarad az aukciós értékesítésénél, vagy áttér a kétoldalú szerződésekre. Jól, illetve rosszul működő piac is elképzelhető hosszú távú szerződésekkel , illetve azok nélkül is – tette hozzá a szóvivő.
A jelenlegi rendszerben ugyanis a HTM-ek alapján, a különböző árakon beérkező kapacitásokból (amelyben szerepel az olcsó paksi, s a drágábban termelt hőerőművi is) képezi a nagykereskedelmi árait. Tavaly a kapacitás egy részét az MVM árverésen értékesítette, a maradék, olcsón beszerzett kapacitásokból viszont hatóságilag szabályozott módon, a piacinál olcsóbb áron értékesít az egyetemes szolgáltatóknak, amelyek a lakosságot (és a nagyon kis fogyasztókat) látják el.
Lehetséges a keresztfinanszírozás
Valószínűtlennek tartja az árak csökkenését, különösen rövidtávon Szűcs Miklós, GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője. A szakember fölhívta a figyelmet, hogy a gázár növekedése az áramárra is felhajtó hatással van.
Az inflációs hatásokat aligha képes ellensúlyozni, hogy a verseny eddig védett erőművi piac költséghatékonyságra kényszerül. Szűcs Miklós szerint a keresztfinanszírozás (hogy a viszonylag olcsóbb lakossági árat a vállalkozások egy része fizeti meg drágább áram formájában) nem szükségszerűen szűnik meg a HTM-ek eltörlésével,
Az állam kedvezhet a lakossági fogyasztóknak például úgy is, hogy a hatósági áras rendszerhasználati díjakat nem emeli a lakosságnak jutatott áram esetében, míg a vállalkozásoknál igen.
