Az előzetes várakozásokkal összhangban, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 8,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamat szintjét.
Visszafogott növekedés
A döntést indokló közleményben hangsúlyozzák: a Monetáris Tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaságot visszafogott növekedés és az infláció korábban vártnál lassabb ütemű csökkenése jellemzi. Az inflációs kilátások romlását érzékelve a Monetáris Tanács márciusi és áprilisi ülésein a monetáris kondíciók szigorítása mellett döntött.
Az infláció hazai és nemzetközi eredetű költségsokkok hatására a korábban vártnál lassabban mérséklődik: 2009-ben, változatlan monetáris kondíciók mellett, számottevően meghaladhatja az inflációs célt, 2010-ben viszont – amennyiben a felfele mutató jelentős kockázatok nem realizálódnak – elérheti azt – állapítják meg.
Felfelé mutató kockázatok
A monetáris politika számára releváns időhorizonton ugyanakkor jelentősek a felfelé mutató kockázatok. A továbbra is fennálló alkalmazkodási kényszer ellenére, a sorozatos költségsokkok következtében a bérdinamika mérséklődése a korábban vártnál lassabb lehet. Növeli az inflációs veszélyt, ha a gazdasági szereplők nagyobb teret engednek a költségsokkok továbbhárításának, illetve ha árazási és bérezési döntéseikben az alappályában feltételezettnél erősebben támaszkodnak a múltban tapasztalt inflációra. Ezt a kockázatot erősítené, ha folytatódna a globális inflációs környezet elmúlt időszakban tapasztalt romlása – hangsúlyozza a közlemény.
A Monetáris Tanács megítélése szerint az eddig megtett monetáris szigorítás – a gazdaságot érő erőteljes költségsokkok ellenére – elősegíti az infláció további csökkenését. A tanács elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél mellett, és meg kívánja előzni az inflációs sokkok áttételes hatásait. Mivel úgy látja, hogy az inflációs cél teljesülését a monetáris politika számára releváns időhorizonton jelentős felfelé mutató kockázatok övezik, az alapkamat emelése mellett döntött. A Monetáris Tanács továbbra is szükségesnek látja a szigorú monetáris kondíciók fenntartását, és kész megtenni a szükséges lépéseket, amennyiben az inflációs cél elérése veszélybe kerül – rögzitik.
Emelt inflációs előrejelzés
Megemelte inflációs prognózisát a jegybank, az MNB szerint az idén 6,3 százalékkal emelkednek a fogyasztói árak, szemben a februárban prognosztizált 5,9 százalékkal – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn kiadott inflációs jelentésében.
Az infláció 2008 negyedik negyedévére 6,2 százalékra, a jövő év negyedik negyedévére 3,4 százalékra csökken. Az idén az első negyedévi 6,9 százalékról fokozatosan csökken az infláció: a második negyedévben 6,6 százalékra, a jövő év első negyedévében 4,8 százalékra, majd 2009 végére 3,4 százalékra mérséklődik.
A 2009. évi átlagos fogyasztói árindex 4,2, a 2010. évi pedig 3 százalék lesz. A februári jelentésben 2009-re még 3,6 százalékos inflációt prognosztizált az MNB.
Nagyobb növekedés
Megemelte GDP prognózisát a jegybank, az idei bővülést 2,2 százalékra, a jövő évi növekedést 3,2 százalékra valószínűsíti a legfrissebb jelentésében.
Ezzel párhuzamosan a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP arányában idén 4,9 százalékos, jövőre 4,8 százalékos lesz a jegybank szerint. A prognózis alapján idén 5,3 milliárd eurós, jövőre pedig 5,5 milliárd eurós folyó mérleghiányt várnak a jegybank szakértői.
Az MNB a februári inflációs prognózisában 2008-ra 2 százalékos, 2009-re 3 százalékos GDP-bővülést prognosztizált, miközben a folyó fizetési mérleg hiányát 2008-ban a GDP arányában 5,3 százaléknál alacsonyabbra várta.
Simor: bármi jöhet
A monetáris tanács biztos többséggel szavazta meg a 0,25 százalékpontos kamatemelést – mondta Simor András, a jegybank elnöke a döntés bejelentése után.
A testület a 3 százalékos, kormánnyal közös 2010-es inflációs cél megvalósulása érdekében továbbra is szigorú monetáris kondíciókat érvényesít. Nem kötelezzük el magunkat egyik irányban sem, tehát további szigorítás, illetve a kamat tartása egyaránt elképzelhető a jövőben – közölte az MNB elnöke.
Az MSZP bírálja a jegybankot
Az MSZP szerint az ország számára káros, drága és értelmetlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank felemelte a jegybanki alapkamatot – mondta Molnár Albert, a párt országgyűlési képviselője, volt pénzügyi államtitkár.
A kamatemelés káros, mert fékezi az exportot, erősíti az importot; drága, mert tovább növeli az adósságszolgálat terheit; értelmetlen, mert az államháztartást a jelenlegi kötvényaukciókon is tudtuk finanszírozni – közölte a kormánypárti képviselő, aki szerint külső okokkal indokolható a magas infláció.
