Egy nap alatt négy dollárral drágult a kőolaj hordónkénti ára: az amerikai alaptípusnak számító WTI olajfajta hordójáért 135,04 dollárt, az európai alaptípust jelentő Brent olajféleségért pedig 134,50 dollárt adtak csütörtök délelőtt a világpiacon. Az árak természetesen új rekordot jelentenek, elemzők most az amerikai olajtartalékok vártnál jóval alacsonyabb szintjével indokolják a drágulást.
Olajba fektetni páratlanul jó üzlet a mostani, recesszióközeli helyzetben. A „fekete arany” ára az elmúlt hónapban 19 százalékkal, idén több mint 40 százalékkal, 2001 óta pedig több mint 400 százalékkal emelkedett. A számokból kiderül, hogy a termelőkön túl – akik hordónként 20-40 dollárért hozzák a felszínre az olajat – a nyersanyag drágulására játszó befektetők – a spekulánsok – is szépen kerestek, és a jelek szerint még fognak is.
Van alapja
A drágulásnak erős és mindenki által elfogadott alapja van. Ez pedig a kereslet állandó – Kína és India által hajtott – növekedése, és a kínálat – részben technológiai, részben geopolitikai okokkal magyarázható – stagnálása.
A tendencia megjelenése a mindennapi kereskedésben azonban több elemző szerint eltúlzott. Kína pontos olajkereslete például nem ismert, ezért azt sem lehet tudni, hogy egy-egy olajmező kiesése a termelésből milyen hatással jár; jellemzően ezeket a híreket a piac pánikkal fogadja, vagyis egy iraki olajvezeték felrobbantása, egy finomító váratlan leállása valós hatásánál jobban drágítja az olajat.
Rátesznek néhány lapáttal
A fenti számsor bizonyítja: olajba fektetni jó üzlet. Sem részvényekkel, sem kötvényekkel, sem pedig valutaspekulációval nem lehetett az elmúlt időszakban annyi pénzt keresni, mint az olaj „olcsó” megvásárlásával és drága eladásával. A BBC-nek nyilatkozó elemzők egybehangzó véleménye szerint idén a befektetők – elsősorban a hatalmas vagyonokat kezelő befektetési alapok – valutában, részvényben, esetleg államkötvényben tartott tőkéjük egy részét olajba fektették, és eddig nyertek is vele. A drágulás egyre több befektetőt vonz, senki nem akar lemaradni – nyilatkozta a Bloombergnek a legnagyobb japán befektetésekkel foglalkozó cég, a Mitsubishi Corp. egyik magas rangú befektetési döntéshozója.
A héten a drágulást technikai tényezők is gyorsították. A New York-i Árutőzsde adatai szerint az olaj olcsóbbodására fogadó határidős ügyletek száma egy hét alatt 8,1 százalékkal csökkent, miközben az olajár nőtt, ami egyértelműen arra utal, hogy a befektetők – jellemzően a kockázatos ügyleteket is felvállaló hedge fundok – veszteségeik minimalizálása érdekében olajat vásároltak és kiszálltak a nyersanyag értékvesztésére apelláló határidős ügyleteikből. Ráadásul a bukás ellensúlyozására olajat vásároltak a későbbi drágább eladás reményében.
Még nincs megállás
Szerdán New Yorkban 67 százalékkal drágult az a tőzsdei „termék”, amely lehetőséget jelent 2008 decemberében 1000 hordó olaj megvásárlására 200 dolláros hordónkénti áron. Az opció érdemi drágulása azt jelenti, hogy a befektetők egyre inkább hisznek a 200 dolláros olajárban, sőt abban, hogy az év végén ennél is drágább lesz az olaj, hiszen ezért vásároltak most „mindössze” 200 dollárért a nyersanyagból.
A további áremelkedésben csaknem minden szakértő biztos, a 200 dolláros olajárban kevésbé: sokan úgy vélik, hogy ezt már a fejlődő országok nem tudnák megfizetni, ami a növekedésük – végső esetben pedig a világgazdasági bővülés – megállásához vezethet.
