Gratulálok! Ahhoz képest, hogy a tőzsdét tulajdonló konzorcium egyes tagjai szívesen látták volna a BÉT-en kívül, simán újraválasztották. Végül miért nem rúgták ki?
Bízom benne, hogy azért, mert nem volt valós indok rá. Egy sor dologgal bizonyítottuk tulajdonosaink felé, hogy az elmúlt évek folyamán a tőzsde apparátusa valóban mindent megtett részvényesei érdekében, amit csak meg lehet tenni egy ennyire tőkepiac-ellenes országban. Elég csak a nyereségünkre, új termékeinkre, számos sikeres piacélénkítő kezdeményezésünkre gondolni.
„Egyes bécsieknek érdeke, hogy legyen magyar tőkepiac, másoknak talán nem feltétlenül, de ez így természetes.”
Láttunk már olyat, hogy valaki jól dolgozik, mégis megvonják tőle a bizalmat, mert nem a tulajdonosok érdekeit tartja leginkább szem előtt.
A tőzsde nem egy szánkógyár, hanem egy nem állami kézben lévő, de nemzetgazdasági érdekeket kiszolgáló érzékeny intézmény. Ez a tény pedig mind az elnökre, mind pedig tulajdonosokra különleges felelősséget ró. Nekem egyszerre kell odafigyelnem a kibocsátókra, a befektetőkre, a befektetési szolgáltatókra, a kormányra, az ellenzékre, továbbá a rengeteg különböző tulajdonosra úgy, hogy közben érdekeik sokszor ütköznek egymással. És ez bizony azt jelenti, hogy nem tudok mindig mindenkit 100 százalékig boldoggá tenni.
Gyakori kritika itthon, hogy a bécsi tulajdonosok, ígéreteikkel ellentétben, semmit sem tettek az elmúlt négy évben a budapesti piac fejlesztéséért.
Az effajta kritikák akkor lennének jogosak, ha egyetlen szakmai befektetőről lenne szó. Külön-külön vizsgálva viszont azt látjuk, hogy az Erstéé a piac második legnagyobb brókercége, az UniCredit a legnagyobb letétkezelő, egyben szintén a legnagyobb tőzsdei forgalmazók egyike, a Raiffeisen Bank pedig az ország egyik vezető pénzintézete és befektetési szolgáltatója – miközben egyikük sem tőzsdeüzemeltetésre szakosodott. Állítom, újat hoztak már csak azzal is, hogy a BÉT-nek most először van olyan tulajdonosi szerkezete, ami képes követelményrendszer elé állítani a menedzsmentet, motiválva a teljesítményre. Amit a tőzsde vezetése elért, ilyenformán nekik tulajdonítható.
Ezek szerint elégedett az elmúlt négy évben elértekkel?
Nem panaszkodom. Amit eddig szerettem volna, azt sikerült megvalósítani.
Tényleg? Hagyján, hogy nem jönnek új cégek a tőzsdére, de önmagát sem tudta a BÉT bevezetni. Ezt ráadásul a magyar parlament akadályozta meg.
Négypárti döntés volt. Ritkán születnek ilyenek, tehát ha egy efféle szakmai kérdés mögött ekkora politikai egység van, akkor az súlyos üzenettel bír.
Mégis mivel?
Nem tudok konkrét választ adni. Minden bizonnyal köze van ahhoz, hogy az osztrák konzorcium megvette a BÉT többségét. Vannak olyan érdekkörök, amelyek nem szeretnék, hogy a teljes magyar tőkepiaci infrastruktúra vegytiszta bécsi befolyás alá kerüljön.
Ezek szerint ez a döntés volt a lex Mol előfutára?
Találó, de azért ezt én nem így fogalmaztam volna.
Miből gondolja, hogy a mai helyzetben meg lehet győzni a képviselőket arról, ok nélkül aggódtak az osztrákok miatt?
Talán ennek az ügynek a szempontjából is előrelépést hozhat a Mol és az OTP által az osztrák–magyar kiegyezésre tett javaslat, amelyet a két cég az osztrák konzorciumnak címzett levelében fogalmazott meg. Ha egyetértés alakulna ki a BÉT hosszú távú stratégiáját illetően, a magyar tőkepiaci infrastruktúra racionalizálása újabb lendületet kaphat.
Mintha egy követ fújna a két legnagyobb hazai kibocsátóval. Miért kellett például kiállnia a lex Mol mellett?
Sosem álltam ki kardoskodni a lex Molért, csak azt mondtam, hogy a jogszabály kapcsán a sajtóban megjelent különböző vélemények többségét szakmailag megalapozatlannak tartottuk.
Ehhez képest elismeri, hogy a Mol-részvények baráti kezekbe jutása nyomán az idén csökkenni fog a forgalom a tőzsdén.
Igen, de ennek nincs semmi köze a lex Molhoz. Az OMV által indított részvényfelvásárlás és a Mol tőkeracionalizálási programja szárítja ki a likviditást a parkettről. Mindez pedig már jóval a lex Mol megszületése előtt kezdődött.
Mégis, miért nem lehetett inkább semlegesnek maradni?
Azok voltunk. Független szakértői és jogászi csapatunk véleményét akkor voltunk kénytelenek közkinccsé tenni, amikor a hírek már arról szóltak, hogy a törvény elfogadásával bezárhatja kapuit a Budapesti Értéktőzsde.
És az mennyire a függetlenség jele, hogy a Mol érdekében módosították a BUX-számítás rendjét?
Ez a Mol-ügy apropóján, de nem a Mol, hanem a piaci szereplők érdekében született szakmai döntés volt. Az indexkosár félévente módosul, nem lenne szerencsés, ha a gyakori tulajdonosi változások nyomán hathavonta összes-vissza ugrálna a Mol súlya az indexben.
Persze. De abban azért van logika, hogy egy egyesült Mol–OMV forgalma jóval nagyobb lehetne a BÉT-en, mint az, amit most a félig kölcsönadott Mol produkál, nem?
Pont ellenkezőleg. Egy ilyen egyesült cég kereskedése majdnem kizárólag Bécsben folyna. Egyrészt a likviditás mindig ott van, ahol a cég operatív vezetése ül. Nem véletlenül: ott vannak a hírek, elemzések. Másrészt a bécsi tőzsdének gyakorlatilag a világ összes befektetési háza tagja. Magyarországon ezek mind a helyi brókereken keresztül kapcsolódnak be a kereskedésbe. Ennélfogva ha ők választhatnának, akkor biztos, hogy a saját rendszerükön keresztül kereskednének Bécsben.
Akkor bécsi szemmel nézve miért is kell itt egy piac?
Egyes bécsieknek érdeke, hogy legyen magyar tőkepiac, másoknak talán nem feltétlenül, de ez így természetes. A Raiffeisen Bécsből kereskedi a magyar papírokat, miközben az UniCreditnek Londonban van a kereskedési központja. Ezekkel ellentétben az Erste pedig külön, a saját itteni bankjától is független magyarországi brókercéget tart fenn.
Visszakanyarodva a BÉT tőzsdei bevezetéséhez: mehet ez a Keler, azaz az elszámolóház nélkül is?
Szerintem a Keler megszerzése céljából, a részvénykibocsátással egybekötött bevezetésnek van a legtöbb értelme.
Múlt heti számunkban a Wiener Börse vezérigazgatója egyértelműen kijelentette, hogy ezt nem támogatja.
Tudjuk, de csak 75 százalékos támogatottság kell hozzá. A bécsi tőzsde pedig csak 12,5 százalékban tulajdonos.
Ezek szerint a konzorcium más tagjait meggyőzhetőnek tartja?
A Kelerre vonatkozó törvényi tiltás miatt eddig nem volt értelme bedobni a témát. De tény, hogy a Keler megszerzése és annak finanszírozása töréspont lehet a BÉT tulajdonosai között. Mindenkinek mérlegelnie kell, miben van nagyobb értékteremtő potenciál: a zrt.-ben, vagy az nyrt.-ben.
Ez még távoli terv, a magyar kormány viszont lehet, hogy napokon belül elvész, vagy átalakul. Mi lesz a hosszú távú befektetésiszámla-ötletükkel, ha ez bekövetkezik?
Semmi. Ezt a konstrukciót nem Gyurcsány Ferencnek találtuk ki, hanem a magyar lakosságnak és a gazdaságpolitikának. Kormánytól független a probléma, teljesen mindegy, ki van hatalmon, az nem változtat azon a helyzeten, hogy a lakosság fogyasztói és hitelfelvevői szemléletű, ami tovább nehezíti a stabilizációs folyamat sikerét és az ország növekedési pályára állítását. Egy növekedésbarát politika alapvető feltétele, hogy ösztönözze a legolcsóbb finanszírozási formát, a lakossági megtakarítások növelését.
De a Gyurcsány nevéhez köthető Új Tulajdonosi Program okán azért titkon annak drukkol, hogy maradjon a jelenlegi felállás, nem?
Mindig is pártsemleges pozícióból tárgyaltunk, az ÚTP támogatásával sem a kormányt támogatjuk, hanem a gazdaságpolitikájának azt az új elemét, amely az elmúlt 18 év gyászos gyakorlata után végre utat enged a tőkepiaci szemléletnek. A kapitalista tőzsde mindenhol a világon szerves része a jobboldali konzervatív értékrendnek, így miért is lenne ez másképpen itthon, egy Fidesz vezette kormány esetén? Hadd emlékeztessem arra: Varga Mihály a 2006-os választások során pont azt vetette Veres János szemére, hogy négy év alatt egyetlen céget sem hoztak a tőzsdére.
Sokan nem lepődnének meg a piacon, ha pár év múlva Önt is politikusként látnák viszont.
Elődeim pályáját figyelve szinte természetes, hogy a mindenkori tőzsdeelnök mindig szóba kerül leendő vagy lehetséges politikusként. Egy biztos: most arra kaptam mandátumot a BÉT közgyűlésétől, hogy legalább 2011-ig a magyar tőkepiacért küzdjek, és most csak ez izgat és lelkesít. Arról nem is beszélve, hogy politikai életünk a mainál már aligha lehetne visszataszítóbb.
És ha egy Csányi Sándor nevű miniszterelnök hívná leendő kormányába?
Majd ha ez bekövetkezik, szívesen válaszolok.
Végül a kötelező kérdés: mik a főbb tervei?
Csak a legfontosabbat említem: keményen dolgozni azon, hogy az olyan nevek, mint a TriGránit, a Waberer’s, a Wallis vagy a Wizz Air a BÉT-et válasszák, amennyiben a tőzsdére lépés mellett döntenek. Mind a négy cég olyan márkát és értéket képvisel itteni menedzsmentjével együtt, hogy egyetlen más tőzsde sem tudna olyan forgalmat generálni számukra, mint a budapesti.
