Gazdaság

Megindult az elvándorlás a közszférából

Majd’ hatodával csökkent a közszférában dolgozók bruttó keresete egy év alatt, ami a 7 százalékos inflációval megtoldva már 22 százalékos reálkereset csökkenésnek felelne meg. Persze nem ennyire tragikus a helyzet, a bruttó pozíció romlásának zömét a magasabb keresetűek nyugdíjazása, távozása magyarázza.

Drámaian szétnyilt az olló a köz- és a versenyszféra kereseteinek alakulása között egy év alatt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb elemzéséből. Miközben idén januárban – 2007. első hónapjával összevetve – a költségvetési intézményekben dolgozók bruttó keresete 14,6 százalékkal csökkent, addig a magáncégeknél foglalkoztatottak bére 9,7 százalékkal növekedett.

Magas bérűek voltak a távozók

A közszférában kimutatott jelentős bruttó bércsökkenés valószínűleg azzal magyarázható, hogy a múlt évben az ágazatból távozó nagyjából 50 ezer foglalkoztatott a magas keresetűek közül került ki, s ez vitte le 14,6 százalékkal az indexet – mondta a FigyelőNetnek Telegdy Álmos. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa nem is annyira a számot, mint inkább a tendenciát tartja aggasztónak, aminek következménye lehet, hogy ismét jelentősebb elvándorlás indul meg a közszférából.

Egyre apróbb a bér (Fotó: MTI)

Egyre apróbb a bér (Fotó: MTI)

A kutató szerint súlyos következményekkel járhat, ha az oktatásból és az egészségügyből a jobb képességűek fordítanak hátat hivatásuknak. 2002 szeptemberében – emlékeztetett a Medgyessy Péter nevéhez kötött 50 százalékos béremelésre – visszaáramlás indult meg, ami a közszféra létszámát 800 ezer fő fölé duzzasztotta. Azóta a kormány/ok lényegében elinflálták az akkor valóban jelentős bérnövekményt, aminek egyik következménye, hogy idén januárban „már csak” 710 ezren dolgoztak a költségvetési intézményekben.

100 ezerrel magasabb

Az igazsághoz tartozik persze, hogy a közszolgák bruttó keresete átlagosan 100 ezer forinttal nagyobb a versenyszférában dolgozókénál, hiszen előbbiek 281 600, utóbbiak 179 100 forintos keresettel rendelkeztek a KSH kimutatása szerint. Elgondolkodtató arány ugyanakkor, hogy idén januárban a 2 millió 725 ezer állásban lévő közül még mindig 710 ezren dolgoztak a közszférában, míg a versenyszférában 1 millió 934 ezer foglalkoztatottat tartottak nyilván.

Szociális válságról beszél a Fidesz

„A reálbérek csökkenése az egyre mélyülő szociális válság biztos jele. Egyre kevesebbet ér az emberek fizetése, egyre több magyar család kerül abba a helyzetbe, hogy a hónap végén nem tudja kifizetni a számláit” – fogalmazott közleményében a hír kapcsán Mádi László, a Fidesz országgyűlési képviselője.

Mint írta, a napnál is világosabb, hogy ez a kormány nem fogja tudni megoldani Magyarország problémáit, nem fogja tudni felszámolni az általa okozott szociális válságot.

A politikus szerint, miközben a régió országaiban erős a reálbér-növekedés, Magyarországon jelentős mértékben csökkennek a reálkeresetek „a kormány elhibázott, sarcolásokra, megszorításokra épülő gazdaságpolitikája” miatt.

A KSH adatai ezt annyiban támasztják alá, hogy januárban az egy évvel korábbihoz képest 6,8 százalékkal csökkentek a reálbérek Magyarországon.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik