A S&P nemzetközi hitelminősítő attól tart, hogy Magyarországon politikai nyomásra felhigulhatnak a reformok, enyhülhet a fiskális szigor, ez indokolja a kilátás rontását. További érvük, hogy a vártnál gyengébb gazdasági teljesítmény (2007-ben 1,3 százalékos gazdasági növekedés – a szerk.), és a kedvezőtlen kamatkörnyezet elolvasztja a költségvetés 2007-ben többletteljesítményből felhalmozott tartalékait.
A S&P abban sem hisz, hogy az államháztartás hiánya a GDP 4,5 százaléka alá szorítható, miközben a kormány 4 százalékos deficittel számol. A hitelminősitő szerint az pedig már csak hab a tortán, hogy a népszavazás eredménye tovább erodálhatja a kormány konszolidációval kapcsolatos elszántságát.
Kormány: nincs alternatívája a reformnak
A Pénzügyminisztérium ezzel kapcsolatban közleményben tudatta, hogy a nemzetközi hitelminősítő intézet elemzésében úgy véli, Magyarországon növekedett a politikai kockázata annak, hogy a kormány nem tudja végig vinni a meghirdetett reformokat, nem tudja folytatni Magyarország modernizációját.
“Az intézet szerint a reformpolitikát a hétvégi népszavazás, valamint egy újabb népszavazás lehetősége komolyan veszélyezteti.
A befektetők szempontjából viszont a reformpolitika jelenti a biztosítékot”- szögezi le a pénzügyi tárca közleménye, amely szerint az intézet összegzéséből kitűnik: Magyarország esetében a kilátás negatívról újra stabillá válhat, ha az említett politikai kockázat ellenére a kormányzat kitart reformpolitikája mellett, sikerrel folytatja a konszolidációt, következetesen megvalósítja a konvergenciaprogramban foglaltakat.
Gyurcsány az ellenzékre hárítja
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Brüsszelben a leminősítésre reagálva felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelminősítő intézet aggodalomra lát okot a népszavazás kimenetele miatt, hiszen érdemben csökkent Magyarország esélye a szükséges szerkezeti reformok végrehajtására. Gyucsány szerint ezért a leminősítésért a felelősség a népszavazás kezdeményezőit terheli.
A Fidesz Gyurcsányt okolja
Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője közleményben úgy reagált: Gyurcsány Ferenc jól láthatóan képtelen elfogadni azt a tényt, hogy az emberek elsöprő többsége leszavazta eddigi politikáját.
Szerinte ez a politika a régió éllovasából “Európa sereghajtójává tette Magyarországot, kormányzati alkalmatlanságával, folyamatos hazudozásával és megszorító intézkedéseivel pedig mély szociális válságba taszította a magyar családokat”. A fideszes politikus azt írta, hogy a népszavazáson az emberek helyreállították az alkotmányos rendet, és véget vetettek a hazugság politikájának.
Veres: sokkal drágább lesz a népszavazás
Veres János pénzügyminiszter sajtóbeszélgetésen azt hangsúlyozta: továbbra is határozottan kiáll amellett, hogy nincs lehetőség a költségvetés kiadási szintjének növelésére, egyben megerősítette, hogy az idén az államháztartás hiánya a GDP 4 százaléka alá csökken.
Elmondta, ma már jól látható, hogy a népszavazás nemcsak 5 milliárdba, a népszavazás költségébe kerül az országnak, hanem sokkal többe; sokkal többet kell ugyanis a közös adóforintokból adósságszolgálatra fordítani.
Ez az első világos és egyértelmű piaci reagálás a vasárnap történtekre – utalt a népszavazásra, illetve az újabb népszavazással kapcsolatos ellenzéki fenyegetésre.
Átmenetileg gyengült a forint
Ideiglenesen rontott a forint árfolyamán az, hogy a Standard & Poor’s hitelminősítő stabilról negatívra rontotta Magyarország szuverén “BBB plusz” adósosztályzatának kilátását: a hír nyilvánosságra kerülése után az euró kurzusa 260 forint fölé ugrott, majd a piac megnyugodott, és két órakor már ismét 258,50 forint volt az európai deviza.
Kioltott hatás
A vártnál jobb amerikai februári inflációs adat kioltotta a Standard and Poor’s nemzetközi hitelminősítő bejelentésének hatását, ezért erősödik a forint árfolyama és emelkednek az árfolyamok a részvénypiacon az elemzők értékelése szerint.
Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg sokkal erősebb a nemzetközi befolyás a magyar piacokra, így egy rövid ideig tartó esés után újra emelkedtek az árfolyamok.
Kuti Ákos, a Cashline Értékpapír elemzője kiemelte, hogy az egész régióban drágulnak a bankszektor papírjai, miután az amerikai inflációs adat a vártnál kedvezőbb lett: februárban januárhoz képest nem változtak az árak, szemben az elemzők által várt 0,3 százalékos havi emelkedéssel.