Hibát követett el a kormány, hogy a Magyar Energia Hivatal (MEH) 13,2 százalékos áremelési javaslatával szemben csak 5,8 százalékkal növeli a gáz árát áprilistól – nyilatkozta a FigyelőNetnek Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. igazgatójának véleménye szerint a rossz döntés mellett hamis a kormány indoklása is, ami szerint azért volt módjuk a kisebb mértékű emelésről dönteniük, mivel a hazai gázpiac liberalizációja ez év közepe helyett, csak jövő év elejétől valósul meg.
A kutató ezzel szemben úgy véli, éppen a piac közelgő felszabadítása miatt kellett volna az indokolt mértékben közelíteni a valós nemzetközi árakhoz. Az áprilisi kisebb mértékű emelés ugyanis éppen azt rejti magában, hogy az évben még lehetséges két időponttól, júliustól és októbertől drasztikusabb áremelést kell foganatosítani.
Még akár 20 százalékkal is emelkedhet az ár
Hegedűs Miklós úgy gondolja, hogy a korábbról hozott elmaradások és a nemzetközi áremelkedés miatt, az áprilisi 5,8 százalékos dráguláson felül még 15-20 százalékos áremelés várható idén, ami összességében 100 milliárd forinttal löki meg a lakosság gázköltségeit éves szinten.
A FigyelőNet számításai szerint egy átlagos, 60 négyzetméteres gázfűtéses lakás fűtésköltsége, évi 1800 köbméteres fogyasztással számolva a mostani 190 800 forintos szintről április elsejét követően 201 600 forintra növekszik éves viszonylatban, ami havi 900 forintos többletköltséget jelent. Ha viszont valóban vár még ránk egy 20 százalékos emelés, akkor az éves számla rögtön 241 920 forintra ugrik a példában szereplő lakás esetében, ami havonta további 3 360 forinttal dobja meg rezsiköltséget.
Ezért lett volna ésszerűbb áprilistól a javasolt 13,2 százalékkal emelni a gáz árát, ami tavasszal – a fűtési szezon végével – amúgy sem érintette volna érzékenyen a lakosságot, később pedig kisebb mértékű emeléseket kellett volna végrehajtani – érvelt Hegedűs Miklós, aki politikai megfontolásoknak tudja be, hogy nem ezt az utat választotta a kormány.
