Elképzelhető, hogy sokan megijedtek a forint árfolyamsávjának eltörlése hallatán, mondván hogy mi lesz, ha a korábban megállapított szélen túlra gyengül a magyar valuta, ami azonban nem valós veszély – adta meg az alaphangot Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
A jegybank által hétfőn eltörölt, középponthoz viszonyított +/- 15 százalékos sáv ugyanis azt jelentette, hogy 240 forint alatt, illetve 324 forint felett kellett volna az MNB-nek beavatkoznia a forint árfolyamának megvédése érdekében. De a határokat, főleg a felső 324 forintos értéket soha meg sem közelítette a forint – érvelt az elemző – hiszen az eddig mért leggyengébb pozíció is 284 forint volt, amit egyszer napközbeni kereskedésben adtak egy euróért.
Stabilabb forint
A hétfőtől szabadon lebegő forintárfolyam egyáltalán nem jelenti, hogy bizonytalanabbá válik a magyar nemzeti valuta – állítja Suppan Gergely. Sőt, éppen ellenkezőleg, miután hitelesebbé válik a jegybank inflációs politikája, ez teszi, teheti stabilabbá a forintot. Ennek egyik jele volt, hogy már mérséklődtek az állampapírhozamok annak következtében, hogy kockázati prémiumok árazódtak ki a bejelentést követően.
De érdemes külföldre is tekinteni, hiszen a cseh korona is régebb óta lebeg szabadon, s manapság éppen soha nem látott magasságban mérik a valutát. Ehhez persze az is kell – tett egy nem lényegtelen kiegészítést az elemző -, hogy Csehország gazdasága nemcsak stabil, hanem szédületes ütemben növekszik is, ami itthon jelenleg nem mondható el.
Kisebb törlesztőrészletek
Suppan Gergely azt várja, hogy a stabilizálódás után (az utóbbi időkben a forint gyengülésének lehettünk tanúi – a szerk.) középtávon a forint tartós erősödése várható, ami a devizaalapon eladósodottak számára kedvező hír, hiszen a törlesztőrészleteik csökkenni fognak. Az erős, erősödő forint a várhatóan nagyobb inflációs nyomást is tompíthatja, hiszen mérsékli például az emelkedő üzemanyag és élelmiszerek árait is – vélte az elemző.
A hitelfelvevők több mint felét érinti
Múlt év decemberében a háztartásoknak nyújtott hitelek állományában folytatódott az évek óta tartó növekedési tendencia, az állomány 85,3 milliárd forinttal 5916,6 milliárd forintra nőtt – derül ki a jegybank legutóbbi jelentéséből. A forintban nyújtott hitelek állománya 16,2 milliárd forinttal csökkent, a devizahiteleké 101,5 milliárd forinttal emelkedett. Az összes hitelállományon belül a devizahitelek részaránya novemberhez képest tovább emelkedett, 54,1 százalékról 55 százalékra. Ez az arány az elmúlt két évben folyamatosan duzzadt, 2007 utolsó hónapjában közel kétszerese volt a 2005. decemberi értéknek.
A lakáscélú hiteleken belül a devizahitelek aránya 45,4 százalékról 46,4 százalékra gyarapodott. A fogyasztási hitelek esetén a devizahitelek részaránya 67,2 százalékról 67,9 százalékra változott.
