Az adósokat és a bankokat is fokozott óvatosságra intette a jenhitelek rapid terjedése nyomán Simor András jegybankelnök és Farkas István, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának első embere múlt heti közös közleményében. A pénzügyi rendszer egészéért aggódó vezetők szerint reális a veszélye annak, hogy a feltűnően olcsó jenalapú hiteleket a bankok – túl sok kockázatot vállalva – olyanoknak is folyósítják, akikről könnyen kiderülhet: valójában nem hitelképesek. A bankok mohósága így akár a pénzügyi stabilitást is veszélyeztetheti.
Egyre terjed
Az új folyósítású lakáshitelek több mint felénél a hitelösszeg már meghaladja a fedezet értékének 70 százalékát, és a lakosság új hitelfelvételének 90 százaléka devizaalapú; tavaly november elejétől december végéig a teljes háztartási hitelállományon belül a jenalapú hitelek aránya 0-ról 0,8 százalékra nőtt, és a decemberben folyósított kölcsönök több mint tizede már jenalapú volt – áll a pénzügyi rendszerünk rendjére vigyázó két szervezet vezetőjének közös felhívásában.
A jelenség ráadásul tipikusan magyarnak mondható: Európában a jenhitelek aránya kevesebb mint 1 százalék.
Veszélyek és erények
A jenalapú hitel elsősorban azért veszélyes, mert a japán deviza árfolyamát és a japán jegybanki alapkamatot elsősorban a szigetország gazdasági teljesítménye határozza meg, amihez a magyar, az európai és a svájci gazdaságnak semmi köze. A jenalapú hitelek alapkamata és törlesztőrészlete így gyakorlatilag független a hazai gazdaságtól.
Az MNB és a PSZÁF arra is felhívja a figyelmet, hogy a jen árfolyamának hétéves idősoron számolt 16,4 százalékos szórása jelentősen meghaladja az euró 3,5 százalékos, vagy a svájci frank 3,9 százalékos szórását. Az árfolyam hullámzását elsősorban az úgynevezett carry trade-ügyletek okozzák: ilyenkor a nagybefektetők alacsony kamatozású jenben vesznek fel hitelt, amit más devizára váltva jóval magasabb kamatért, mondjuk forintban lekötnek. Az ügylet végén a befektetők visszaváltják devizáikat, ami a jen árfolyamának kilengését okozza. Ez pedig a havi törlesztőrészlet kiszámolásakor elkeserítheti jenben eladósodott honfitársainkat.
A kamatszintért ugyanakkor nem kell különösebben aggódniuk a jenben eladósodottaknak. A japán jegybank közel 20 éve úgynevezett „zérókamat-politikát” folytat, vagyis gyakorlatilag 0 százalékos (most 0,5 százalékos) jegybanki alapkamattal igyekszik élénkíteni a gazdaságot. Az esetleges amerikai recesszió rendkívül érzékenyen érintené az ország gazdaságát, így mostanában szinte kizárt, hogy a szigetország központi bankja kamatot emeljen.
Védekezésre szólítanak
Az MNB és a PSZÁF szükségesnek tartja a fogyasztók védelme érdekében, hogy a bankok reklámjaikban és szerződéseikben tüntessék fel: a jenalapú hitelek fokozottan kockázatosak, és kezdeti törlesztőrészletük akár jelentősen is megváltozhat.
Azt is elvárnák a bankoktól, hogy szerződéskötés előtt mutassák be ügyfeleiknek, hogy 20 százalékos árfolyam-elmozdulás és 1 százalékos kamatváltozás hogyan befolyásolná a törlesztőrészlet nagyságát.
A pénzintézeteket megfelelő kockázatelemzési rendszerek használatára és ügyfeleik szigorú hitelminősítésére szólítja fel a jegybank és a felügyelet.
Lapozzon, a cikk folytatódik!
—-Az OTP és a K&H a címzett—-
A jelentős lakossági ügyfélkörrel rendelkező bankok közül az OTP és a K&H kínál jenhiteleket, ezért vélhetően a két banknak szól az óvatosságra intő közlemény.
Az OTP induló költség nélkül, kedvezményes kamattal kínál ingatlanfedezettel jenalapú hiteleket, sőt arra bíztat, hogy más bank hiteleit is váltsák ki leendő ügyfelei ezekkel a konstrukciókkal.
A legnagyobb hazai pénzintézet nem osztja az MNB és a felügyelet aggodalmát. Lapunkkal azt közölték, hogy tapasztalataik szerint a jenalapú hitelek nem kockázatosabbak a svájcifrank-alapú kölcsönöknél, ráadásul a magyarok az elmúlt év reáljövedelem-csökkenése után jól tűrik a devizahitelek okozta árfolyamstresszt.
A törlesztőrészletért aggódhatnak
Az OTP ezzel együtt saját véleménye szerint elég szigorúan válogatja meg ügyfeleit. Klienseiknek többek között képesnek kell lenniük az adott hitelt a svájci frankhoz kapcsolódó magasabb törlesztőrészlet mellett is visszafizetni, és a kölcsön összegénél jóval többet érő ingatlanfedezetre is igényt tartanak.
Az ügyfelek pedig a tájékoztatáson túl szabadon és díjmentesen váltogathatják kölcsönük devizanemét, ráadásul a törlesztés napján sms-értesítést kapnak arról, hogy melyik devizanem kínálja a legkedvezőbb törlesztőrészletet.
A K&H sem vette magára az MNB és a PSZÁF intelmeit. Lapunkkal azt közölték, hogy ők már eddig is a két intézmény szigorú normái szerint hiteleztek, ráadásul a bank portfóliójában a jenalapú hiteleknek csak kiegészítő szerepet szánnak – vagyis a felügyelet által félt túlzott profitéhségről nem lehet szó.
Nemcsak ajánl a PSZÁF
„Az addicionális kockázatok felépülésének korlátozása érdekében a PSZÁF minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál, ezen belül mérlegelni fogja esetleges többlettőke-követelmény előírását is” – áll az ajánlásban.
Vagyis ha a felügyelet úgy látná, hogy a jenalapú hitelezés veszélyei valósággá válnak, s a bankok mégsem elég óvatosak, akkor a hitelek kockázatainak fedezésére kötelezően elkülönített összeg növelésével kényszeríti mértéktartásra a pénzintézeteket.
