Közös kutatásba kezdett az angliai Norfolk megyében 1993-ban a cambridge-i egyetem és a brit kormány által felállított egészségügyi kutatási bizottság. A 2006-ig tartó vizsgálatsorozatban 20 ezer 45 és 79 év közötti embert vizsgáltak. A résztvevők négy kategória alapján szerezhettek pontokat. Egyrészt a mozgás, ami aktív munkakört (mint például a vízvezeték-szerelés) feltételezett, vagy az ülőmunkát végzőknél legalább napi fél óra testmozgást. A második szempont az alkoholfogyasztás mértéke volt, amit heti 1-14 egységben határoztak meg. A még megengedett maximum napi fél liter bor volt. A harmadik szempont az elegendő mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztása, lehetőleg egyenletesen elosztva a nap folyamán, öt alkalommal. Végül pedig azt vették figyelembe, hogy az illető dohányzik-e vagy sem.
A kutatás kimutatta, hogy azok a résztvevők, akik egyetlen egy kritériumnak sem feleltek meg, négyszer nagyobb valószínűséggel haltak meg a felmérés időtartama alatt – és közülük is ötször annyian hunytak el szív- és érrendszeri megbetegedésben -, mint azok a társaik, akik megfeleltek mind a négy kategória kritériumainak. Kiderült, hogy életünk hosszúságát olyannyira befolyásolják ezek a tényezők, hogy egy, a vizsgálat során 0 pontot felmutató 60 éves személynek már ugyanolyanok a halálozási kilátásai, mint egy 74 évesnek, aki minden egészségmegőrző feltételt betart.
